Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 32. szám

410 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám. (2) A társadalmi bíróságok a dolgozók széles körére támaszkodva vesznek részt a fegyelemsértő dolgozók nevelésének elősegítésében. (3) A fegyelmi ügyet az üzemi bizottsággal egyetértésben a vállalat igazgatója terjeszti a társadalmi bíróság elé. A társadalmi bíróság elé a munkafegyelem megsértésével, társadalmi tulajdon megkárosításával és a szocialista együttélésnek a vállalaton belül elkövetett megsértésével kapcsolatos jelentékenyebb vagy helyileg nagy számban előforduló olyan ügyeket kell terjeszteni, amelyeknél a társadalmi bíróság közreműködése a dolgozók kollektívájára különösen nagy nevelöhatással járhat." 20. §• A Mt. V. 187. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ahol a 234. § (1) bekezdése értelmében egyeztető bizottság nem működik, a dolgozó — kivéve a vezetőállásúakat — a fegyelmi határozat ellen keresettel fordulhat a járásbírósághoz." 21. §. A Mt. V. a következő 187/A. §-sal egészül ki: „187/A. § A tanácsok végrehajtó bizottsága és a közvetlen felügyeletük alá tartozó szervek vezetőállású dolgozóinak ügyében másodfokon a következők járnak el: • ha az elsőfokú fegyelmi határozatot . a) a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi, vagy a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága hozta, a Minisztertanács, b) az a) pontban nem említett tanácsok végrehajtó bizottsága hozta, a felettes tanács végrehajtó bizottsága, c) a végrehajló bizottság elnöke vagy a szakigazgatási szerv vezetője hozta, a végrehajtó bizottság, _ d) a tanács felügyelete alá tartozó szerv vezetője hozfa, a felügyeletet gyakorló szakigazgatási szerv vezetője." 22. §. A Mt. V. 188. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „Az alacsonyabb munkakörbe helyezést vagy azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot az egyeztető bizottság csak egyhangú határozattal változtathatja meg. Ha ilyen esetben egyhangú határozat nem jött létre, a fellebbezést az egyeztető bizottság köteles három napon belül megküldeni a járásbíróságnak. A járásbíróság az ilyen fellebbezést a Mt. 118. §-ániak (3) bekezdése szerint benyújtott keresetként tárgyalja.'23. §. A Mt. V. 189. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki: „Ha a mii.iszler a határozatot törvénysértés miatt helyezte hatályon kívül, a vállalat igazgatója a hatályon kívül helyezettnél súlyosabb fegyelmi büntetést is hozhat." 24. §. A Mt. V. 191. §-a helyébe^ a következő rendelkezés lép: „(1) A dolgozó kártérítés címén összesen legfeljebb egyhavi alapbérének tizenöt százaléka erejéig felel akkor is, ha egy naptári hónapon belül több kártokozó cselekményt követett el. 'Kivételt képeznek ez alól a (2) —(4) bekezdésben, valamint a 192. §-ban felsorolt esetek. (2) Az (1) bekezdés esetében is hat heti munkabére erejéig felel a felelős beosztásban lévő dolgozó e munkaköre ellátásával kapcsolatban okozott kárért, különösen ha az az ellenőrzés elhanyagolásából vagy a kártérítési felelősség érvényesítésének elmulasztásából keletkezett. A felelős beosztású dol^ gozók körét a miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg. (3) Az (1) és (2) bekezdés esetében is a teljes kár erejéig lehet felelőssé tenni a dolgozót, ha a kártokozó magatartás bűncselekménynek minősül és ezért a bíróság jogerősen elítélte. (4) Ha a kárt a dolgozó valamely dolog elidegenítésével vagy más szándékos magatartással (cselekmény vagy mulasztás) idézte elő, a teljes kár kétszeres összegéig tehető felelőssé. Ha az elidegenített dolog megkerült, értékének megfelelő összeg megfizetésére lehet a dolgozót kötelezni." 25. §. A Mt. V. 192. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az a dolgozó, aki felszerelési tárgyakat (munkaruha, egyenruha stb.) szerszámokat vagy egyéb eszközöket, termékeket leltár vagy jegyzék szerint vesz át és azokat állandóan őrizetében tartja vagy kizárólagosan használja, a hiányokért teljes mértékben felel, kivéve, ha a hiány erőhatalom, véletlen vagy egyéb rajta kívülálló okból következett be és annak bekövetkezését kellő gondossággal sem akadályozhatta meg. Megrongálódás esetén a 191. ^ rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott anyagi felelősség terheli a pénztárosokat, pénzkezelőket vagy értékkezelőket is az általuk kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgyak tekintetében. (3) A raktárak és a kereskedelmi üzletek dolgozóinak leltárhiányért való felelősségét a 98/1952. (X. 19.) M. T. számú rendelet és az ennek módosításáról szóló 15/1956. (V. 30.) M. T. számú rendelet szabályozza." 26. §. A Mt. V. a következő 193/A. §-sal egészül ki: „193/A. §. Ha a kártérítésnek a dolgozó munka^ béréből való levonására nincs mód, azt végrehaj-