Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 31. szám

400 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám. e) A belföldi pénzintézet által kiállított külföldi pénzértékre szóló takarékbetétkönyveket, valamint az u)- d) pontokban íel nem sorolt egyéb értékpapírokat a végrehajló értéklevélben a Pénzintézeti Központhoz (Budapesti V., Dorottya-utca 7.) köteles továbbítani. A Pénzintézeti Központ ó hozzá eljuttatott ilyen lakarékbeté'könyveket és értékpapírokat az állam javára a Pénzügyminisztérium letétéként kezeli, értékesítésük esetén pedig ellenértéküket a végrehajtói letéti számlára utalja át. 3. A 2. pontban említett pénzintézetek és vállalatok "* hozzájuk eljuttatott értéktárgyak stb. átvételét 'gazoló elismervényeket kötelesek a végrehajtónak haladéktalanul átadni, illetőleg megküldeni. Eijárási rendelkezések. 4. Ha a vagyonelkobzás meghatározott pénzösszeg megfizetésére irányul, a vagyonelkobzás összegét — az ítéleti értesítés alapján — a bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) az e célra nyitott könyvelési számlán a számviteli szabályoknak megfelelően azonnal előírja. 5. Ha a meghatározott pénzösszeg megfizetésére irányuló vagyonelkobzást megállapító ítélet a kihirdetés alkalmával nyomban jogerőre emelkedett, a bíróság a jelenlévő elítéltnek azonnai átadja a vagyonelkobzás öszszegéről kiállított postai befizetési lapot. Ha az ítélet a kihirdetés alkalmával nem emelkedik jogerőre, vagy az elítélt a kihirdetéskor ninc6 jelen, a postai befizetési lapot az elítélt részére szóló jogerős ítélet kiadmányához (az ítéletet jogerőssé nyilvánító értesítéshez) kell csatolni. 6. Ha az elítélt a vagyonelkobzásra vonatkozó fizetési kötelezettségének az ítélet jogerőre emelkedésétől számítolt 15 nap alatt nem tett eleget, a BGH az eleőfokon eljárt bíróságtól — külön átirat vagy megkeresés nélkül — végrehajtási lap kiállítását kéri olymódon, hogy két példányban kitölti a végrehajtási lap (7. sz. végrehajtási iratminta) 1—3. rovatait, a végrehajtási lapon feltünteti az előírás (nyilvántartás) tételszámát, majd az illetékes dolgozó aláírásával és a BGH bélyegzőjével ellátott, részben kitöltött, végrehajtási lapokat megküldi a bíróságnak. 7. Teljes vagyonelkobzás, illetőleg a vagyon meghatározott hányadának vagy valamely meghatározott vagyontárgynak elkobzása esetén a bíróság a végrehajtási lapot a vagyonelkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul kiállítja. A BGH részére ítéleti értesítést ilyenkor is kell küldeni. 8. A Vht. 107. §-ában említett, vagyonelkobzás alá eső ingatlanok értékesítésének eredménytelensége esetén ezeknek az ingatlanoknak további hasznosításáról a közeégi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizoltsága gondoskodik. A „Vagyonelkobzások nyilvántartó könyve". 9. A teljes vagyonelkobzás, illetőleg a vagyon meghatározott hányadának vagy valamely meghatározott vagyontárgynak elkobzása során elkobzott ingó és ingatlan vagyontárgyakat a BGH — az ítéleti értesítés alapján — tételesen felsorolva továbbra is a 30.700/1951. I. M. V/l. számú intézkedés alapján korábban felfektetett „Vagyonelkobzások nyilvántartó könyvé"-ben jegyzi fel. A jelen utasítás hatálybalépése után történő feljegyzéseket ügyenként új sorszámozással kell ellátni olymódon, hogy a feljegyzett ügyben elkobzott vagyontárgyakat tételesen kell felsorolni. Üj sorszámozással fel kell jegyezni a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizoltságának pénzügyi oszlályától átvett ügyeket is. Az ilyen ügyekkel kapcsolatos korábbi feljegyzéseket az új sorszámra való hivatkozással törölni kell. 10. A „Vagyonelkobzások nyilvántartó könyvé"-t minden év végén le kell zárni és a következő évben a bejegyzéseket új sorszámozással kell kezdeni. Ezt megelőzően azonban időrendi sorrendben — a régi tételszám alatt, az évszámot is feltüntetve — át kell vezetni mindazokat a még elintézetlen téte'eket, amelyeket a lezárt évet megelőző év végéig vettek nyilvántartásba. A tárgyévet közvetlenül megelőző év még elintézetlen tételeit tehát nem kell átvezetni. 11. A „Vagyonelkobzások nyilvántartó könyvé"-ben a vagyonelkobzás végrehajtásának megtörténtét fel kell jegyezni. A vagyonelkobzás végrehajtásának megtörténtét akkor lehet feljegyezni, ha a) a Vht., továbbá a Vhlé. 16. §-a és a jelen utasí'ás 2. pontja szerint értékesítésre került ingóságok, értéktárgyak stb., illetőleg a Vht. 107. §-ában említett, vagyonelkobzás alá eső és értékesített ingatlanok ellenértéke a megfelelő igazságügyi bevételi számlára befolyt; b) a végrehajtó a BGH-t arról értesítette, hogy a 2. pont c) alpontjában említett és az Országos Takarékpénztár Központi Értéktárának átadandó kölcsönkötvényeket — elismervény ellenében — átadta; illetőleg az elkobzott mező- vagy erdőgazdasági ingatlant, továbbá a Vht. 107. §-ában említett, vagyonelkobzás alá eső, de az értékesítés eredménytelensége folytán a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajióbizottsága részére további hasznosítás céljából átadandó ingatlant (8. pont) az illetékes tanács végrehajtóbizottságának átadta. 12. Ha a 2. pont a), d) és e) alpontjában említett értéktárgyakat stb. a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a Pénzintézeti Központ értékesítésig letétként kezeli, a ..Vagyonelkobzások nyilvántartó könyvé"-ben — a letétként történt elfogadásról szóló értesítés alapján — a letétbe helyezés tényét kell feljegyezni. Az ilyen ügyeket mindaddig befejezetleneknek kell tekinteni, amíg a letéti kezelés meg nem szűnik. Átmeneti rendelkezések. 13. Azokat a vagyonelkobzással kapcsolatos ügyeket, amelyekben a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságárak pénzügyi osztálya zálogolást nem foganatosított (a letiltás iránt nem intézkedett*, a BGH köteles az illetékes pénzügyi osztálytól haladéktalanul átvenni, kivéve azokat az ügyeket, amelyekkel krpcsolatban a vagyonelkobzás teljes összege a tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának számlájára befolyt. 14. Azok a vagyonelkobzásból származó bevételek, amelyek az 1956. január hó 1. napját követő időben a tanács végrehajióbizottsága pénzügyi osztályának számlájára folytak be, az igazságügyi tárcát illetik, kivéve azokat a bevételeket, amelyeket a pénzügyi osztály 1955. szeptember 1. előtt foganatosított zálogolása (letiltása) alapján fizettek be. Az igazságügyi tárcát illető bevételeket a pénzügyi osztály az illetékes BGH bevételi számlájára köteles haladéktalanul átutalni,