Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK Vr. 49. §. Az adókivetés megkezdése előtt a járási pénz­ügyi osztály az adóbevallásban foglalt adatokat egyezteti a kartotéklapokkal, illetőleg a gazda­lajstrommal. A járási pénzügyi osztály hivatalból állít ki bevallási nyomtatványt azokról az adózók­ról, akik bevallásukat felhívás ellenére sem adták be, illetőleg bevallásuk beadására halasztást kap­tak és bevallásadási kötelezettségüknek nem tet­tek eleget. A bevallási nyomtatványt a járási pénz­ügyi osztály hivatalból csak abban az esetben állíthatja ki, ha a felhívás kézbesítését, illetőleg, ha a bevallásadásra halasztás engedélyezését — a 48., illetve 49. §-ban foglaltaknak megfelelő mó­don — igazolni tudja. Vr. 50. §. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelem­adóját a bevallástól eltérően a kartotéklap, ille­tőleg a gazdalajstrom adatai alapján csak abban az esetben lehet kivetni, ha az adózó a kartoték­lap, illetőleg a gazdalajstrom adatait helyesnek ismerte el és emellett a bevallás és a kartotéklap, illetőleg a gazdalajstrom adatai közötti eltérés Oka minden kétséget kizáró módon tisztázható. Ha az eltérés oka kétséget kizáróan nem állapít­ható meg, a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját a bevallástól eltérően az adózó meghallgatása nélkül kivetni nem szabad. Ebben az esetben az adózót a kivetés előtt az eltérés tisztázása végett meg kell idézni. Ha az adózó az eltérés tisztázása végett nem jelenik meg, adóját ia kartoléklap, illetőleg a gazdalajstrom adatai alapján kell kivetni. Vr. 51. §. A járási pénzügyi osztály megállapítja művelési ág csoportonként az adóztatott földterület nagy­ságát és egy holdra eső átlagos kataszteri tiszta­jövedelmét. Az egyes községekre, birtokcsoportok­ra és minőségi csoportokra megállapított adótéte­lek alapján müvelésiág csoportonként kiszámítja az adózó használatában lévő földterület után az adót. Az így kiszámított adót csökkenti a Tvr. 12. § szerint járó kedvezményekkel és hozzáadja a lovak l(öszvérek) után járó adó összegét. A bevallás­adási kötelezettség késedelmes teljesítése vagy el­mulasztása miatt a felemelt adótételt a Tvr. 20. § '(1) bekezdése, illetőleg a 81. §-ban foglaltak sze­rint kell kiszámítani. Vr. 52. §. A járási pénzügyi osztály az adózót a kivetett Jadó összegéről adóív útján értesíti. 17. §. (1) A föld termésében elemi csapás által okozott károk esetében az adót a kár mértékének megfelelően csökkenteni, illetőleg törölni lehet ab­ban az esetben, ha az elemi csapás okszerű gazdál­kodás mellett nem volt elhárítható és mértéke el­éri vagy meghaladja a 25 százalékot. A kár mérté­két kárbecslő bizottság állapítja meg. KÖZLÖNYE . g Vr. 53. §. Elemi csapásnak minősül: a) a jégeső, az árvíz és a tűz, b) szántónál a fagy és a belvíz, rétnél a bel-t víz, szőlőnél és gyümölcsösnél a fagy. Vr. 54. §. Erdőnél a tűz csak abban az esetben nyújt igényt adó csökkentésére vagy adó törlésére, ha tűz következtében részben vagy egészben a fő haszonvétel, tehát a fa semmisül meg. Árterületen sem árvíz, sem belvíz miatt adócsökkentésnek, ille-í tőleg adótörlésnek helye nincsen. Vr. 55. §. Az 53. §-ban fel nem sorolt elemi csapások ese­tében akkor lehet helye adómérséklésnek, illetőleg törlésnek, ha az elemi kár nagyobb területre ki­terjedő károsodásként jelentkezik, okszerű gazdái-* kodás mellett nem volt elhárítható, mértéke a mü­velésiág csoport (müvelésiág) termése értéké­nek a 25 százalékát eléri vagy meghaladja és mind­ezekre tekintettel a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottságának előterjesz­tése alapján a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben az adó csökkenté­sére, vagy adótörlésre való indokoltságot meg­állapítja. (Például: peronoszpóra, burgonyabogár, stb. által okozott, nagyobb területre kiterjedő ká­rosodás.) Vr. 56. §. Ha az elemi csapás a földrészletnek csak egy­részét károsította, az adó a földrészletnek csak a károsított része arányában engedhető el. A káro­.sult terület nagyságát becsléssel kell megállapí­tani. Vr. 57. §. Az adó csökkentésére, illetőleg törlésére igényt nyújtó elemi csapás megállapításánál a károsult földrészlet művelési ágát és területét a földkönyv­ben feltüntetett müvelésiág és terület nagysága szerint kell figyelembe venni. így például föld­könyvben legelőként nyilvántartott földrészletre nem állapítható meg jégverés címén károsodás, ha a legelő lénylegesen (például időközben történt feltörés következtében) kukoricával volt bevetve. Vagy például a földkönyvben 1000 négyszögölnek nyilvántartott szőlőterületre nem állapítható meg 1500 négyszögölnek megfelelő károsodás akkor sem, ha a szőlő tényleges területe 1500 négyszögöl és a károsodás ténylegesen az 1500 négyszögölet érintette. Vr. 58. §. Az adó csökkentésére, illetőleg tőrlésére csak a 25 százalékot elérő vagy meghaladó károsodás ad jogalapot. A 25 százalékot elérő vagy azt meg­haladó károsodás esetében a károsult földterületre eső adónak annyi százalékát lehet törölni, ahány százalékos károsodást a kárbecslő bizottság meg-t állapított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom