Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)
1956 / 30. szám
390 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szám. kártevőket veszélyes kártevőknek kell tekinteni és ellenük különleges védekezési eljárásokat kell alkalmazni 3. §. (1) A növényvédelem szervezése, irányítása és felügyelete a földművelésügyi miniszter feliadata. A földművelésügyi miniszternek ebben a hatáskörében kiadott rendelkezései az érdekelt államigazgatási szervekre kötelezőek. (2) A növényvédelem irányításában a földművelésügyi miniszter feladata különösen: Ű) a kártevők irtásának és az ellenük való megelőző védekezésnek a megszervezése; b) a kártevők — ezen belül a veszélyes kártevők — körének meghatározása; c) a kártevők elszaporodását elősegítő növények körének meghatározása; d) a védekezési körzetek kijelölése és a védekezési módszerek kidolgozása; e) a kártevők felismerésének és az általuk okozható gazdasági károknak az ismertetése; f) a növényvédelemmel kapcsolatos termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások elrendelése; g) kártevővel fertőzött tárgyak fertőtlenítésének és megsemmisítésének elrendelése; h) növényvédő anyagok és eszközök előállításának, felhasználásának és forgalombahozatalának engedélyezése; i) a növényvédelmi munkálatok végrehajtásának általános ellenőrzése. VL A kártevők elleni védekezés. 4. §. (1) A kártevők elleni védekezés elsősorban a mezőgazdasági ingatlannal rendelkező állami szervek, vállalatok, gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodók (továbbiakban: termelők) kötelessége. (2) A védekezés során a termelők kötelesek ingatlanukon a kártevők megjelenését figyelni, ellenük megelőző védekezést folytatni, valamint a kártevőket és azok elszaporodását elősegítő növényeket irtani. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül a veszélyes kártevők észlelését a termelők kötelesek a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének, vagy a növényvédő állomásnak bejelenteni. 5. §. (1) A veszélyes kártevők ellen — szükség esetén — társadalmi védekezést is kell folytatni, amihez az állam a munka közvetlen megszervezésével és szakszerű irányításával segítséget nyújt. (2) A társadalmi védekezés keretében a termelők közös munkával rendszeres keresőszolgálatban és irtásban kötelesek résztvenni. Társadalmi védekezésre az érintett termelőkön felül, nagyobb veszély esetén — a Munka Törvénykönyve 139—140. §-ában az időleges munkakötelezettségre előírt szabályoknak megfelelően — a veszélyeztetett terület egész lakosságát ki lehet rendelni. (3) A földművelésügyi miniszter által meghatározott veszélyes kártevők közül egyesek ellen folytatott társadalmi védekezéshez növényvédőszerek és növényvédőgépek rendelkezésre bocsátásával állami segítséget lehet nyújtani. (4) A társadalmi védekezést a földművelésügyi miniszter rendeli el. (5) A társadalmi védekezés megszervezéséről és végrehajtásáról — szakigazgatási szervei útján — a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. 6. §. A társadalmi védekezés elrendelése nem érinti a termelőknek a 4. §-ban meghatározott vé-» dekezési kötelezettségeit. III. Kártevőkkel fertőzött növények forgalma. 7. §. (1) A veszélyes kártevővel fertőzőit területet — a földművelésügyi miniszter által rendelettel megállapított esetekben — zárlat alá kell helyezni. A zárlatot a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének meghallgatásával a földművelésügyi miniszter rendeli el. (2) Zárlat alatt lévő területről származó, veszélyes kártevővel fertőzött, vagy a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényt, növényrészt, vagy növényi terméket forgalombahozni, illetve szaporító anyagként felhasználni nem szabad. 8. §. A kártevők szaporító anyagokkal való behurcolásának" megakadályozása érdekében a külföldről behozott, fertőzésre gyanús szaporító anyagokat legalább egy évig megfigyelő termesztés alá kell helyezni és csak akkor szabad a köztermelés céljára forgalombahozni, ha fertőzésmeníességük beigazolódott. IV. A növényvédelem szempontjából hasznos állatok védelme. 9. §. A kártevők elleni biológiai védekezés céljára felhasználható és ezáltal a növénytermelésre hasznos állatok, valamint alacsonyabb rendű állati és növényi szervezetek pusztítása, illetve elterjedésének megakadályozása tilos. Ezek körét, védelmét és elszaporitásuk módszerét a földművelésügyi mi-s niszter rendelettel állapítja meg. V. Növényvédőszerek és gépek. 10. §. Növényvédelmi célokra vegyszert, növé4 nyi anyagot, eszközt és gépet csak a földművelés* ügyi miniszter engedélyével szabad előállítani és' forgalombahozni.