Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 26. szám

26. szám. TANÁCSOK KÖ7.T.ONYE 361 Vegyes rendelkezések P. 8/1956. sz. körleviil a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank valamennyi számlatulajdonosa részére (a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kivé íelével). Elszámolási csekk céljaira „Elszámolási utalvány" elnevezésű űrlapok felhasználása. A közületi szervek között a b°lyi.forgalomban 500 Ft-on felül, 3000 Ft-ig bezárólag elszámolási csekkel teljesíthető fizetések céljára — további intézkedésig — ,,Elszámolási utalvány" elnevezésű (sárgaszínű) űrlapok használatát vezetjikj-be. A meglévő elszámolási csekkek továbbra is felhasználhatók. Az utalvány-füzeteket a bankfiókok az elszámolási csekkfüzetek készletének elfogytával a szokásos módon Ezolgáltatják ki. Az utalványok kezelésére, kiállítására, az azokkal való fizetésre és a fizetésképpen átvett utalványok benyújtására, elszámolására az elszámolási csekkre vonatkozó rendelkezések az irányadók. MAGYAR NEMZETI BANK A V. K. G. M. Minisztériumi Titkárságának 111/ T/1956. számú közleménye a vállalatok könyvellátásáról. A könyvellátás megjavítása és továbbfejlesztése érdekében a 'Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, az Építő-, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezetével és a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetével egyetértésiben kiadott irányelveket az alábbiakban közlöm: 1. Az irányelvek a V. K. G. M. főfelügyelete alatt álló mindazon vállalatokra vonatkoznak, melyeknek • dolgozói az említett szakszervezetek valamelyikéhez tartoznak. Nem vonatkoznak az irányelvek azon helyi ipari vállalatokra, amelyekre nézve a 73/1865. és a K—90/7/1956. Kip. M. számú utasítások irányadók. 2. Az illetékes szakszervezet területi könyvtárainak (főkönyvtárak) nyilvántartásába kell venni 1956. július 31-ig az üzemi könyvtárak teljes állományát, függetlenül attól, hogy azt milyen anyagi alapból (kultúralap, igazgatói alap, szakszervezeti támogatás, ajándék stb.) szerezték be. A területi könyvtárak (főkönyvtárak) nyilvántatásába kell venni a jövőben az üzemi könyvtárak és üzemi fiókkönyvtárak részére bármilyen anyagi alapból vásárolt könyveket. Nem kell ^a területi (fő) könyvtár nyilvántartásába venni e vállalati műszaki könytárak állományát. 3. A könyvtári állomány jobb kihasználása érdekében a területi, illetve a főkönyvtárak a vállalatok könyvtárai között megszervezik a rendszeres könyvcserét. A letéti könyvanyagnak legalább 50%-a félévenként kicserélésre kerül. 4. Amennyiben a vállalat átszervezés folytan kiválik a szakszervezetből, a vállalatnál levő könyvek a vállalatnál maradnak; könyvtári állománya a területi, illetve főkönyvtár állományából szabályosan törlendő. Ha a vállalat megszűnik, vagy más vállalatba beolvad, könyvállományát a területi, illetve főkönyvtárnak kell leadnia. Habas Mihály s. k., a Minisztériumi Titkárság vezetője. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium . kiadásában megjelenik „A VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁS GAZDASÁGTANÁNAK ÉS VÁLLALATI TERVEZÉSÉNEK KÉRDÉSEI" című jegyzet. A jegyzet 8. fejezet, továbbá függelék kereteben tárgyalja a város- és községgazdáikodás általános elméletének, gazdaságtanának és vállalati tervezésének kérdéseit. Az 1. fejezet a város- és községgazdálkodás fogalmi körét, jellemző sajátosságait, jelentőségét elemzi. A 2. fejezet a város- és községgazdálkodás szervezetével, továbbá az irányítás és a vállalati szervezés főbb irányelveivel foglalkozik. A. 3. fejezet a tervezés általános módszereit és rendszerét, a tervezés menetét tartalmazza. A 4. fejezet a nem termelő- (szolgáltató) vállalatok műszaki fejlesztési, anyagellátási, munkaügyi és önköltségi tervezését ismerteti, s annak kapcsán rávilágít a tervezési módszerek sajátosságaira és a jelenlegi hiányosságokra. Az 5—8. fejezet a lakásgazdái kodás- és annak keretében az ingatlankezelés-, a vízgazdálkodás- és azon belül az ivóvízellátás-, a csatornázás, a fürdőellátás, a köztisztasági, kertészeti, kéményseprési, temetkezési tevékenység, a gázellátás rövid történetét, közegészségügyi közellátási stb. szerepét, az egyes tevékenységek technológiai folyamatát, továbbá e tevékenységeket ellátó vállalatok feladatait, berendezéseit, működését, üzemeltetésük főbb irányelveit és részletterveik elkészítésének módszerét tárgyalja. Függelék a helyi közlekedés és a helyi építőipar speciális tervezési módszereit foglalja röviden össze. A jegyzet az első, amely a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos kérdésekről a szovjet tapasztalatok és a Magyarországon kialakult gyakorlat alapján átfogó ismereteket nyújt. Rávilágít a gazdasági tevékenység e területein egyfelől a tervezés, másfelöl a termelési, szolgáltatási folyamatok, feladatok és az üzemeltetés közötti összefüggésekre. Célja, hogy elsősorban a tanácsok város- és községgazdálkodási szerveinek és vállalatainak tervezéssel foglalkozó dolgozóit megismertesse a városés közseggazdálkodás feladataival, döntően a tervmunkával. A jegyzet további célja, hogy a város- és községgazdálkodás ma még csak szűk körben ismert tervezési problémáit, megoldatlan módszertani kérdéseit az e területen dolgozók széles körében feltárja és ezzel is felhívja a figyelmet népgazdaságunk ez új fejlődésben lévő területe felé. A jegyzet mintegy 300 oldal terjedelemben legfeljebb 60.— Ft-os áron kerül kiadásra. A jegyzet csak előzetes írásbeli megrendelésre a V. K. G. M. Személyzeti és Oktatási Főosztályától (Lévai György elvtársnál) igényelhető. A Jegyzetet postán utánvéttel küldjük.