Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 22. szám

330 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.026/1956. (IV. 15.) számú határozata az 1955/56. évi fűtési idény befejezéséről. 1. Az 1955/56. évi fűtési idény 1956. április 15-én befejeződik. 2. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények, iskolák, egyetemek, napközi otthonok, valamint iaz Állami Balett Intézel, az Állami Operaház és az Operaház Erkel Színháza helyiségeiben 1956. április 15. után — külső hőmérséklettől függetlenül — fűteni lehet akkor, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18° C alatt van. 3. 1956. május 1. után — fentiektől függetlenül — a fűtést a 2. pontban felsorolt szerveknél is meg kell szüntetni. 4. Jelen határozat alapján az egyes minisztériumok és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek adjanak ki utasítást a fűtés befejezésére. Mekis József s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese. Miniszteri utasítások Az építésügyi miniszter és a városés községgazdálkodási miniszter 25/1956. (T. K. 22.) É. M.—V. K. G. M. számú együttes utasítása az árvíz-okozta épületkárok helyreállításáról. Az 1.022/1956. (III. 23) számú minisztertanácsi hatarozatban foglalt felhatalmazás alapján az O. T. elnöki-vei és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a magánépülfctek árvízokozta kárainak helyreállítására vonatkozóan az alábbiakban intézkedtünk. L Általános utasítások. A legfontosabb célkitűzés, hogy az árvízsújtoita lakosság 19í>6. év végéig Rajait otthonába beköliíözhessen. Ennek megvalósítása érdekében az alábbi állami támogatást kel) nyújtani: 1. Állami támogatással lehet helyreállítani az árvízkárosult épületekből egy szobát, konyhát, kamrát, szélfogót, belépőt, vagy tornácot. Ahol tehén, vagy lóistálló volt és állatállomány van, az istállóépületet is. A többi melléképületet (nyárikonyha, góré, fészer, seriésói) nem lehet állam* támogatással felépíteni. 2. Ahol két család lakott egy épületben korábban, vagy ahol legalább öt gyermek van, a helyreállítás két szobára is kiterjedhet. 3. A helyreállítással megépítésre kerülő épület terjedelme nem haladhatja meg az eredti, 'megsérült épület terjedelmét. 4- Az }—?• Ponlokban meghatározott épülethelyreállítás, illetve újjáépítés során kizárólag a legszükségesebb szerkezeteket és munkálatokat szabad elvégeztetni. A helyreállítás kiterjedhet alapozásra, szigetelésre, teherhordó és válaszfalak emelésére, födém, tetőszerkezet és tetöhéjalás elkészítésére, valamint nyílászáró szerkezetekre. Ahol villanyvilágítás van, helyiségenként egy-egy lámpahely készítésére, továbbá a falazatok és a födém belső vakolására is kiterjedhet az épülethelyreállítás állami támogatás 6egítségével. A homlokzat vakolás nem tartozik a jelenlegi helyreállítás körété. Meleg padlózat csak a meglévő részlegek rongálódása esetén kiegészítésként kerülhet helyreállításra. Hidegpadló burkolatok azonban már a folyó évi helyreállítások során elkészíthetők. 5. Amennyiben a teljes épület újjáépítésre szorul, az újjáépítést úgy kell végrehajtani, hogy a későbbiek során az épület az igényeknek megfelelően bővíthető legyen. 6. A védtöltésen belül hullámtérbe ejő új lakóházak építéséhez anyagot adni, építési engedélyt kiadni és hitelt folyósítani nem lehet. A fejlesztendő községekben és a tanyákról kijelölésre kerülő településekre betelepülő lakosság támogatásáról külön rendelkezés intézkedik. II. A helyreállííási munka megszervezése. 1. A Mohács sziget, az ehhez közigazgatásilag kapcsolódó bácsmegyei Hercegszántó, Dávod, Nagybaracska és Bátmonostor községek, valamint a tolnamegyei Bogyiszló község helyreállítási munkáját az Építésügyi Minisztérium irányítja, a többi károsult községben a helyreállítási munkák irányítása a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium feladata. 2. A jelentősebb épületkárokat szenvedett községekben a fokozott műszaki munkálatok elvégzése érdekében az É. M. és a V. K. G. M. gondoskodik a műszaki munkae-ök létszámának és felkészültségének megerősítéséről. E községekben „árvízkár helyreállítási mérnök-'-i minősé ;bcn (továbbiakban: mérnök) egy-egy műszaki szakembe i. kell kijelölni, aki a szükséghez képest megfelelő _műsza"..i segítséggel irányítja az árvízkárok helyreállítását. 3. A Helyreállítási Kormánybizottság határozata alapján Baja, Mohács,'illetve Szekszárd székhellyel összevont megyei-járási hatáskörű helyreállítási bizottságot kell szervezni. A Bizottság működésére nézve a Helyreállítási Kormánybizottság leiratában foglaltak irányadók. 4. A ,.mérnök" és a hozzá tartozó műszaki segéderő feladatai az alábbiak: a) Az épületkárok adatfelvétele. A kárt szenvedett épületekről helyszíni felmérések alapján adatfelvételi lapokat kell készíteni. Ezeken fel kell tüntetni a régi épület vonalas alaprajzát, metszetét, íőbb méreteit, a sérülés mértékét, a lebontásra szoruló épületrészeket, valamint teljes részletességgel és pontossággal a későbbiekben felhasználható, borotásfoól származó anyagok mennyiségét. Az adatfelvételi lapok alapján községenként összesíteni kell a helyreállításhoz szükséges előzetes anvagszükségletet a I. 1—3. pontokban meghatározott épületeknél. b) Meg kell állapítani az épület lukhatóságát, vagy ha szükséges, részleges, illetve teljes lebontását. Épületet lebontani csak a „mérnök" előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet. A kiadott bontási engedélyeket jegyzékbe kell foglalni. c) A helyreállítás megtervezése. Akár a károsulas helyén, akár új helyen kerül az épület helyreállításra, a meglévő és megmaradt építési anyagok legmesszebbmenő figyelembevételével — a károsulttal való megbeszélés alapján — meg kell tervezni a helyreállítás módját, vagy ha indokolt, az É. M. ajánlott épület — tervsorozatác kell alkalmazni. d) Közreműködés az építési engedély kiadásában. Részleges helyreállítás, vagy a régi szerinti felépítés esetén a helyreállításról két példányban vázlatot kell készíteni. Ennek egyike a helyreállítást végző kivitelezőnél kerül felhasználásra, a másik példányt a járási tanács vb4 vkg. osztálya őrzi meg. É. M. ajánlott épületterv alkalmazása esetén csak a számra kell hivatkozni. A kiadott építési engedélyeket jegyzékbe kell foglalni. e) Anyagszükséglet megállapítása. A tervezett épülethelyreállítás alapján a I. 1—3. pontokban meghatározóit épülete'.mél meg kell állapítani, hogy a megmaradt anyag figyelembevételével a helyreállításhoz