Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 64. szám

930 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 64. ?zám. korlátozások ideje alatt is — bárhol szabadon értékesíthetik. (2) A mezőgazdasági .termelőszövetkezetek burgonyabeadási kötelezettségük teljesítése után az értékesítési korlátozás alá esö községből (városból) a burgonyát — mennyiségre vaió tekintet néikül — az elszállítás helye szerint illetékes járási begyűjtési hivatal által kiállítolí, a 10/1955. (IX. 15.) Bgy M. számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében említett egységes mintáiú szállítási engedéllyel szállíthatják el, bármilyen fuvareszközzel. 2 §• Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 10/1955. (IX 15.) Bgy. iM. számú rendelet 6. §-ának (I) bekezdése és 7. §-ának (1) bekezdése -a jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosul. Ságliy Vilmos s. k., a begyűjtési miniszter első helyettese. A földművelésügyi, a begyűjtési és a pénzügyminiszter 117/1955. (Mg. É. 44.) F. M. számú együttes utasítása a termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának rendezéséről és a részükre nyújtott állami kedvezményekről. A termelőszövetkezeti mozgalomban az elmúlt egy esztendő alatt jelentős változás következett be. A termelőszövetkezetek politikailag, szervezetileg és gazdaságilag sokat erősödtek. Emelkedett a szövetkezeti termelés színvonala is, a nagyüzemű szövetkezeti gazdálkodás fölénye a kisüzemmel szemben ebben az évben már kézzelfoghatóan bebizonyosodott. Az előrehaladás azonban nem egyenletes. Lemaradás mutatkozik az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok fejlődésében. Ennek oka az, hogy többségük nem működött alapszabály szerint és még az alapvető mezőgazdasági munkákat sem végezték közösen. Továbbfejlődésüket korábbi működési szabályzatuk sem segítette elő. A Minisztertanács 1.068/1955. (VII. 28.) számú határozatával jóváhagyta és megerősítette a termelőszövetkezeti csoportok új mintaalapszabályát és 1955. október 1-ével hatályon kívül helyezte az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok eddig érvényben volt működési szabályzatait, valamint az új minta'apszabálytól eltérő vagy ezzel ellentétes korábbi rendelkezéseket. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknak 1955. október 1. napjától az új mintaalapszabály szerint kell folyiatniok működésüket. Ma még számos olyan termelőszövetkezeti csoport van, amelyben a tagok eddig lényegében egyénileg gazdálkodtak. Az új mintaaiapszabály célja az, hogy a termelőszövetkezeti csoportok is gyors ütemben, az új mintaalapszabály alapján, annak keretei, szabályai között továbbfejlődjenek. Ezért gazdálkodásukat már a most induló gazdasági év elején az új mintaalapszabály szerint kell megszervezni. Ez komoly politikai és gazdasági szervező munkát követel a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szerveitől és a gépállomásoktól. Ezért a tanácsok vb. mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek és a gépállomásoknak a termelőszövetkezeti csoportokat egyenként feiül kell vizsgálniok és ennek Borán megszilárdításukkal és továbbfejlesztésükkel kapcsolatban a következőkre kell- törekedniök: a) A termelőszövetkezeti csoportok tagjai a szántást a csoport egész gazdálkodási területén közös vetés.erv alapján, közös vetésforgónak megfelelő táblákon közösen végezzék, elsősorban a gépá.lcmás gépeivel. A kötelező közös termelési tevékenységnek ezt a legkisebb mértékét minden termelőszövetkezeti csoportnál meg kell valósítani. Emellett meg kell győzni a termelőszövetkezeti csoportok tagjait beadási kötelezettségük közös teljesítésének előnyeiről. b) Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek alapszabályszerű közös gazdálkodásuk minimális mértékét már megvalósították (a szántást közösen végzik), közös gazdálkodásukat — a helyi adottságok kihasználásával — fejlesszék tovább és minél többet valósítsanak meg az alapszabályban javasolt közös tevékenységekből (közös trágyázás, vetés, ültetés, növényápolás, betakarítás, közös állattenyésztés kialakítása, közös értékesítő és beszerző tevékenység stb.). c) Továbbra is szorgalmazni kell, hogy minél több régebben alakult alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoport mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakuljon át; A magasabb szövetkezeti formára való áttérést türelmes szervező, felvilágosító munkával kell elősegíteni, azt erői-1 tetni nem szabad. Arra kell törekedni, hogy a tagság egységesen foglaljon állást az átalakulás mellett, a csoport tagságát megbontani nem lehet. Ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében a következőket kell végrehajtani: 1. A megyei mezőgazdasági igazgató szervezze meg, hogy 1955. november 30-ig a termelőszövetkezeti csoportok tagságával — alaposan előkészített — közgyűléseken ismertessék a mezőgazdasági • termelőszövetkezet, valamint a termelőszövetkezeti csoport mintaa.apszabályát, továbbá a termelőszövetkezeti csoportok részére nyújtott állami kedvezményekről szóló 43/1955. (VII. 28.) M. T. számú rendeletet és a jelen utasítás II. fejezetét.; Ezzel párhuzamosan végezzék el a termelőszövetkezeti csoportok alapszabályszerű működésének felülvizsgálatát. Az alapszabály ismertetését különösen jól elő kell készíteni azoknál a termelőszövetkezeti csoportoknál, ahol az új alapszabály ismertetésére már tartottak közgyűlést, de annak nem volt kielégítő eredménye. Ezeken a közgyűléseken a tagság elsősorban arról hozzon határozatot, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakulnak-e át, illetve afelől, hogy a termelőszövetkezeti csoport új mintaalapszabályában javasolt közös tevékenységekből mit valósítanak meg. 2. A közgyűlés előkészítése érdekében a járási, illetve a megyei kiküldöttek gondoskodjanak arról, hogy a tagok előzetesen kézhez kapják a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti .csoport mintaalap.szabályát és megismerjék az alapszabály rendelkezéseit A kiküldöttek közvetlenül vegyék fel a kapcsolatot a termelőszövetkezeti csoportoknak azokkal a tagjaival, akik eddig is kiálltak az alapszabályszerű gazdálkodás mellett és a magasabb forma szerinti gazdálkodásra való áttéréstől sem idegenkedtek. Ezek segítségével végezzenek szervező, meggyőző munkát az alapszabályszerű gazdálkodás kialakítása, a szántásnak — minden körülmények között — közös végzése, illetőleg a fejlettebb formára való áttérés érdekében. 3. A közgyűlésről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a termelőszövetkezeti csoport tagságának határozatát arról, hogy a mintaalapszabályban kötelezően előírt alapvető közös munkákon túlmenően milyen közös tevékenységet alakítanak ki, illetőleg arravonatkozó elhatározásukat, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakulnak át. A jegyzőkönyvet a termelőszövetkezeti csoport valamennyi tagja írja alá. A jegyzőköny egy példányát a termelőszövetkezeti csoport, egy példányát a járási tanács vb. mezőgazdaságfiSosztálya, egy példányát pedig a megyei mezőgazdasági igazgatóság őrzi meg.