Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 62. szám

916 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 62. szám. vizet, vagy a földben szennyvízcsatornát vezetni tilos. Keresztezéseknél, vagy párhuzamos vezetéselalél a szennyvízcsatornát betonvályúba vagy védőcsőbe kell helyezni és a vízvezeték veszélyeztetett szakaszát bitumenes mázolással, vagy más alkalmas módon kell megvédeni. Különben az érvényben lévő szabványelőírások szerint kell eljárni. 10. §. Ellenőrzés. A védőterületre vonatkozó rendelkezések megtartását a vízügyi érdekek szempontjából az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az egészségügyi érdekek szempontjából pedig az egészségügyi miniszter, a felügyeletük alá tartozó szervekkel ellenőriztetik. A védőterületet érintő, vagy azon áthaladó élővízfolyás vizét egészségügyi szempontból a felügyelete alá tartozó szerveivel az egészségügyi miniszter ellenőrizteti. III; ÁTMENETI ÉS HATÁLYBALÉPTETÖ RENDELKEZÉSEK. 11. §. Meglévő épületek. (1) Ha a belső védőövezet területén olyan épület van, amely a jelen utasítás szerint ezen a helyen nem létesíthető, de az egyelőre el nem távolítható, az itt keletkező szennyvíz elvezetésére az alábbi rendelkezések az irányadók: a) A WC-berendezések szennyvizét a védőterületen öntöttvas csatornavezeték útján közcsatornába, vagy a védőterületen kívül lévő biológiai szennyvíztisztító berendezésbe kell elvezetni. b) Az árnyékszékekben az ürülék számára betonlapra helyezett vastartályt kell elhelyezni. Az árnyékszékeket úgy kell megépíteni, hogy a vastartály könnyen kiemelhető legyen. A vastartályt — megtelése előtt — a közegészségügyi szabályok megtartásával kell elszállítani és kiüríttetni. c) Háztartási és fürdővizeket csak a védőterületen kívül szabad elszikkasztani. d) A háziszemetet vízzáró és jól tisztítható tartályokban kell gyűjteni és a védőterületen kívülre elszállítani. (2) A külső védőterületen meglévő épületben keletkező szennyvíz és fekália, továbbá háziszemét elhelyezése tekintetében az előző bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadók, 12. §. Hatálybalépés. Jelen utasítás rendelkezéseit 1955. évi augusztus hó 15. napjától kell alkalmazni, Drexler Miklós ár. s. k., egészségügyi miniszterhelyettes. A város- és községgazdálkodási miniszter 62/1955. (T. K. 62.) V. K. G. M. — A. H. számú utasítása az istállóbérek díjának egységes megállapításáról. Magánszemélyek által állami vállalatok, vagy közületek lovai részére alkalomszerűen bérbeadott istállók bérét lovanként és naponta az ország egész területére egységesen 1.— Ft-ban állapítom meg. A rendszeresen bérelt állandó jellegű istállóbérletek díja egy hónaptól hat hónapig lovanként és naponta 80 fillér, hat hónapon túl 70 fillér. A fenti díjakért az istálló tulajdonosa tartozik az istállót tisztán tartani és — hat hónapot meghaladó bérlet esetén — évenként egyszer kimeszelni. A jelen utasítás kihirdetésének napján lép hatályba. Az érdekelt községi tanácsok végrehajtóbizottságai vkg. szakigazgatási szervei a jelen utasításban foglaltakat a szokásos módon tegyék közhírré. Nezvál Ferenc s. k., a város- és községgazdálkodási miniszter első helyettese. Vegyes rendelkezések Minisztertanács Titkársága közleményei. A Szabolcs-Szatmár megyei tanács 6/1955. számú határozatával elrendelte Tiszabercel község (nyíregyházi járás) területéből 50 k. h. 792 n. öl nagyságú területrésznek Ibrány községhez (nyíregyházi járás) való átcsatolását. A területátcsatolás végrehajtása megtörtént. (M. T. Titkársága 11-14—11/2/1955. f. szám.); őcsény község (Tolna megye, szekszárdi járás)' területéből 122 k. h. 487 n. öl nagyságú területrésznek Szekszárd város (Tolna megye) területéhez való átcsatolása megtörtént. (M. T. Titkársága 11—16—3/1955. szám.) A burgonya begyűjtésével és forgalmával kapcsolatos egyes kérdésekről. A Begyűjtési Minisztérium Terménybegyűjtési Főosztálya által kiadott 2. számú őszi terménybegyűjtési tájékoztató alapján a következőket közöljük: A szabadpiaci joggal rendelkező községben lakó ter-> melők burgonyaértékesítési lehetősége. Azok a termelők, akik terület utáni burgonyabeadási kötelezettségüknek eleget tettek és olyan községben vagy városban laknak, amely burgonyabeadási tervét teljesítette — és így a szabadpiaci jogot megkapta —, burgonyafeleslegüket az aiáb bíelsoro.t városokban szabadon forgalomba hozhatják. Az ilyen termelők tehát a felsorolt városokban akkor is értékesíthetik burgonyájukat, ha ezek a városok burgonyabeadási tervüket még nem teljesítették. Városok: Budapest, Baja, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Karcag, Kazincbarcika, Kecskemét, Kinkunfélegyháza, Komárom, Komló, Makó, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Oroszlány, bzd, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Sztálinváros, Tata, Tatabánya, Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg. Vetőburgcmya vételjegyzése. A burgonyabeadási kötelezettség teljesítésére értékesítési szerződés alapján átadható vetőburgonya vételjegyzésével kapcsolatban felvetett konkrét kérdésekre az alábbiakat közöljük: A 6/1955. (VI. 21.) Bgy. M. sz. rendelet 12. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a burgonyabeadási kötelezettség teljesítésére átvett vetőburgonya vételjegyzését a megkötött értékesítési szerződésben szabályozott módon kell végrehajtani. Az értékesítési szerződés idevonatkozóan a következőket tartalmazza: A termeltető vállalat és a termelő 1955. november 20-ig kötelesek.