Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 49. szám

716 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám. — A dolgozó parasztok ingatlanainak kicserélése után azoknak a dolgozó kisembereknek a földjeit kell kicserélni, akiknek a földművelés nem főfoglalkozásuk és jövedelmük nagyobb részét nem a mezőgazdaságból nyerik. A dolgozó kisember az ingatlancserénél általában a dolgozó paraszttal azonos megítélés alá esik. — A dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek ^ 1600 négyszögölnél nem nagyobb csereingatlanát a községhez közel, lehetőleg a háztáji gazdálkodás céljára kijelölt területen kell kijelölni. — A kulákok földje helyett a község határának legtávolabbi, illetve leggyengébb minőségű részén, azonos nagyságú csereterületet kell részükre adni. 28. Az egyénileg -gazdálkodóknak azt a földjét, amely aem esik a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság kialakított nagyüzemi területébe, kicserélni nem szabad. 29. Az állami tartalékföldeket az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok' (dolgozó kisemberek) területének kijelölése után, lehetőleg egy táblában kell kijelölni. Földrendezés szempontjából állami tartaléktőidnek kell tekinteni azokat az állami tulajdonban lévő külterületen fekvő mezőgazdasági ingatlanokat, amelyek nincsenek állami gazdaság vagy termelőszövetkezet használatában és amelyeket a községi végrehajtó bizottság a saját kezelésében, vagy kishaszonbérbeadás útján hasznosít. Állami tartalékföldre kötött haszonbérletet a földrendezés miatt megszüntetni nem lehet. A tartalékföld haszonbérlője részére minden esetben azonos nagyságú csereingatlant kell biztosítani a fentiek szerint erre kijelölt területből. A haszonbérleti jogviszony változatlan feltételekkel a csereingatlanra száll át. A magántulajdonban lévő ingatlan haszonbérlete esetén a haszonbérleti jogviszony ugyancsak változatlan tartalommal száll át a kijelölt ingatlanra. A haszonbérlő a csereingatlant a bérlet tartama alatt továbbra is tartozik megművelni. 30. Termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezeti területbe eső lakóépületét általában a földrendezés után is megtartja, Ha a termelőszövetkezeti tagnak az egyénileg gazdái- . kodók részére vagy állami tartalékföldek céljára kialakított területén van lakóháza — azt legfeljebb 1 kat. hold területtel és úthasználattal — megtartja. Arra kell törekedni, hogy egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (dolgozó kisember) épülete ne -essék a , termelőszövetkezet vagy állami gazdaság részére kiala- ' kított nagyüzemi területbe. Ha ez elkerülhetetlen, az épületéért feltétlenül azonos értékű C3ereépületet kell adni, vagy az épületet a dolgozó paraszttal való önkéntes megegyezés alapján az ellenérték teljes összegének pénzbeli megtérítése mellett át lehet venni. Ha a dolgozó paraszt a megegyezésre nem hajlandó, a termelőszövetkezet részére kialakított területbe eső lakóépületét 800 négyszögöl háztáji területtel és úthasználattal megtartja. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak és termelőszövetkezeti tagnak az állami gazdaság területébe eső minden földjéért csereföldet kell adni és őt kívánságára az 1/iyÚ. (III. 26.) VKGM számú rendeletben meghatározott feltételek mellett házhelyjuttatásban kell részesíteni. Épületét pedig csak addig tarthatja meg, amíg > az állami gazdaság a vele való megegyezés alapján azt kártalanítás mellett át nem veszi, vagy ki nem sajátítja. > A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok terű- ' letérői a kulákokat és egyéb ellenséges elemeket (továbbiakban: kulák) el kell távolítani, de részükre — . amennyiben nekik, vagy le- és felmenő ágbeli rokonaiknak máshol lakóházuk vagy házhelyük nincsen — az idevonatkozó hatályos jogszabályok megtartásával házhelyet és építési engedélyt kell adni és meg kell engedni lakóépületük lebontását is. A külákoknak a kialakított * nagyüzemi területről legkésőbb 195G. március 31-ig el kell költózniök. Amennyiben házuk lebontására engedélyt kaptak, eddig az időpontig a bontást és az anyag elszállítását is el kell végezniük. Ha azonban az építésügyi hatóság a ház lebontását nem engedélyezi, részükre pén&« kártalanítást kell megállapítani. 31. Az eljárás során a földrendező brigád elkészíti éa a földrendező bizottság elé terjeszti a földrendezési tervet, amely tartalmazza a végrehajtás szempontjából jelentős döntések (számbavétel, területkialakítás, ingatlancserék, kártalanítás stb.) tervezetét. A földrendező bizottság által elfogadott földrendezési tervet a megyei végrehajtó bizottság elnöke hagyja jóvá és rendeli el annak végrehajtását. A jóváhagyás és végrehajtás elrendelését írásba kell foglalni. A 20.000 kat. holdnál nagyobb határú község földrendezési tervét jóváhagyás után, megerősítés végett be kell mutatni a földművelésügyi miniszternek. A jóváhagyott (megerősített) földrendezési tervben foglalt rendelkezéseket a földrendezéssel érintett valamennyi termelőszövetkezet, állami gazdaság és egyénileg gazdálkodó köteles megtartani. A termelőszövetkezet, állami gazdaság részére kialakított területek megváltoztatását csak a földművelésügyi miniszter, illetőleg a megyei végrehajtó bizottság elnöke rendelheti el, 32. A termelőszövetkezet és állami gazdaság részére kialakított területet az érdekelt termelőszövetkezet, illetőleg állami gazdaság megbízottjának kell a helyszínen birtokba adni. Az egyénileg gazdálkodókat a csereingatlanok birtokba adásáról egyénenként írásban értesíteni kell. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni az érdekelt régi ingatlanát, valamint a helyette adott csereingatlant. Az egyénileg gazdálkodók csereingatlanának birtokbaadását az ingatlanok megmutatásával a helyszínen, a földrendezési eljárás alatt hiánytalanul el kell végezni és a birtokbavételt igazoltatni kell. 33. A földrendezési eljárás során a hirtokbaadás alkalmával meg kell állapítani, hogy az állami gazdaság, a termelőszövetkezet és az egyénileg gazdálkodó (haszonbérlő) a kicserélt ingatlanon milyen előkészítő mezőgazdasági munkát (tarlóhántás, ezévi trágyázás stb.) végzett, továbbá, hogy a kicserélt ingatlanon milyen épületek, zöldleltári vagy egyéb éetékek (3 évesnél nem idősebb takarmányvetés, vagy élőfa, kút, kerítés stb.) vannak. A kicserélt és a cserébe adott ingatlanok összehasonlítása alapján a hivatalos díjtételeknek, illetve a forgalmi értéknek megfelelő kártalanítást kell megállapítani. A kártalanítás mértékének megállapításakor le kell vonni a csereterületen lévő hasonló értéket (végzett munka, épület, zöldleltár stb.). Az épületért járó kártalanítást, a zöldleltári értéket, illetőleg értékkülönbözetet az a termelőszövetkezet, állami gazdaság, illetve egyéni termelő köteles a birtokbaadástól ' számított 3 hónapon belül készpénzben megfizetni, aki a földrendezés következtében nagyobb értéket kapott. A földrendező bizottság a kártalanításra összegszerű javaslatot köteles tenni. Javaslatóban meg kell jelölni* hogy a kártalanítás követelésére ki jogosult és ki kötelei azt megtéríteni, továbbá hogy a kártalanításra jogosultak közül kiket kell kuláknak tekinteni. A javaslat alapján a járási végrehajtó bizottság elnöka — bírói és minden további jogorvoslat kizárásával — határoz. A határozatban fel kell tüntetni, kik azok a kártalanításra jogosultak, akik az alábbiak szerint a köztartozás teljesítését igazolni kötelesek. A határozat alapján — nemfizetés esetén — a kártalanítás összege -közadók módjára hajtható he. A kártalanítás nem az érdekeltek között nyer közvetlen kiegyenlítést, hanem a kártalanítási összegeket a járási mezőgazdasági osztály határozata alapján a 'Nemzeti Bank számlájára kell befizetni és a kifizetéseket a Magyar Nemzeti Bank fiókintézetei észközlik. A kártalanítási összegek magánszemélyek részére történő ki-