Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 49. szám

49. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 705 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.069/1955. (VIII. 4.) számú határozata az őszi búza, rozs és őszi árpa 1955. évi nemesített vetőmag cseréjéről. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló part- és kormányhatározat, valamint a Központi Vezetőség júniusi határozata a kenyérgabona ter­melés mennyiségi és minőségi fokozását írja elő. E célkitűzések megvalósítása erdekében ezévben na­gyobb mennyiségű államilag felülvizsgált és fém­zárolt őszi búza, rozs és őszi árpa nemesített vető­magot kell köztermesztésbe bocsátani. A gabonafélék terméshozamának emeléséhez el­engedhetetlenül szükséges .a jóminoségü vetőmag. Ezért az állami gazdaságok által termelt hazai nemesítésű őszi búza, rozs és őszi árpa vetőmag cseréjét a Minisztertanács az alábbiak szerint sza­bályozza: 1. Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok (to­vábbiakban: állami gazdaságok) sa^át vetőmagter­melő parcelláik felújításához szükséges nemesített vetőmagot — amennyiben .azt maguk nem termelik meg — ia Földmüvelésügyi Minisztériumtól igényel­hetik. Az állami gazdaságok vetőmagellátásának feltételeit külön határozat szabályozza. 2. 1955. év őszén a megyei tanács végrehajtó­bizottságának mezőgazdasági igazgatósága javas­lata alapj an mezöíja zdasági termelőszövetkezetek ós termelőszövetkezeti csoportok (továbbiakban: ter­melőszövetkezetek) saját vetőmagtermelőparcelláik felújítására II. fokú szaporítási! vetőmagot kaphat­nak. A II. fokú szaporítású nemesített vetőmagellátás­ban részesülő termelőszövetkezeteket a megyei ta­nács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági igaz­gatósága (továbbiakban: megyei mezőgazdasági igazgatóság) 1955. augusztus 5-ig jelöli ki .a föld­művelésügyi miniszter által meghatározott vető­magmennyiségek erejéig. 3. Az 1955. év nyarán vagy őszén újonnan ala­kult, vagy szántóterületükben erősen megnöveke­dett termelőszövetkezeteknek — ia tagok által be­vitt nem egyöntetű — vetőmagját az egész ország területén III. fokú szaporítású nemesített vetőmag­gal lehet kicserélni. Az újonnan alakult, vagy szántóterületükben erő­sen megnövekedett termelőszövetkezetek III. fokú szaporítású nemesített vetőmag igényét a megyei mezőgazdasági igazgatóság a megye keretén belül folyamatosan tartozik kielégíteni. 4. Az általános vetőmagcserére kijelölt területe­ken a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendel­kező termelőszövetkezetek és iaz egyéni termelók vetőmagfelújításra ugyancsak III. fokú szaporítású nemesített vetőmagot kaphatnak. 5. A vetőmagcsere önkéntes. A nemesített vető­mag előállításának, vasúti szállításának és kiosz­tásának költségeit az állam viseli. Mind a II., mind ia III. fokú szaporítású fém­zárolt, nemesített vetőmagért azonos fajú és meny­nyiségű szokvány csereterményt kell cserébe adni. Azonos fajú cseretermény hiányában — az érvény­ben lévő búzaátszámítási kulcs alapján — másfajú kenyér- vagy takarmánygabonát kell adni. 6. Az általános vetőmagcsere területét .a megyei mezőgazdasági igazgatóság a földművelésügyi mi­niszter által felhasználásra engedélyezett vetőmag mennyiségének megfelelően 1955. augusztus 5-ig jelölje ki, iaz előző években végrehajtott felújítások f'gyelembevételével. A csere lehetőségéről és fel­tételeiről a megyei mezőgazdasági igazgatóság haladéktalanul tájékoztassa iaz általános vetőmag­csere területéhez tartozó községeket. 7. Az általános vetőmagcserére kijelölt területen gazdálkodó termelőszövetkezetek és egyéni termelök vetőmagigényüket augusztus 20-ig jelenthetik be az ingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának. A folyamatos és tervszerű velőmagfelújítás és ezen keresztül a terméshozamok emelése érdekében kívánatos, hogy az általános vetőmagcserére kije­lölt területeken minden termelő résztvegyen a cse­rében. 8. A nemesített vetőmagot a termelők csak az 1955/56. évi vetéstervük, illetne vetési kötelezettsé­gük teljesítésére használhatják fel. 9. A vetőmagcserét a földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter úgy szervezze meg, hogy az őszi árpa kiosztása legkésőbb szeptember 10-ig, a rozsé legkésőbb szeptember 15-ig, az őszi búzáé pedig legkésőbb szeptember 30-ig befejeződjék. E határozat végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere, valav­mint a begyűjtési és a pénzügyminiszter gondos­kodik. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. Miniszteri rendeletek és utasítások A begyűjtési miniszter 7/1955. (VIII. 4.) Bgy. M. számú rendelete a beadási kötelezettségüket nem teljesítő termelőkkel szembeni behajtási eljárás újabb szabályozásáról. Az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló 1953. évi 27. számú törvényerejű rendelet 41. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügy­miniszterrel, az élelmiszeripari miniszterrel és a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem: A hátralékos termelők felszólítása. 1. §• (1) Ha az egyénileg gazdálkodó termelő, a ter­melőszövetkezeti csoport tagja, a mezőgazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom