Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 48. szám

682 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 23. számú törvényerejű rendelete a kisajátításról. Általános rendelkezések. 1. §. (1) Földet és épületet (a továbbiakban: ingatlan) magánszemélytől kisajátítani vagy ideiglenesen kisajátítani csak közérdekből lehet. (2) Ingatlant ki lehet sajátítani a) közforgalom céljára szolgáló létesítmények (közutak, terek, hidak, vasutak, kompok, repülőterek, kikötők stb.) részére; b) vízvezetékek, csatornák, szennyvíztisztító telepek építésére, vízszabályozásra és vízlevezetésre, közhasználatra szolgáló víz-, gáz- és távfűtővezetékekre, vízvezetékek vízfői és az ilyen célra szolgáló kutak, források védelmére, víztárolók és vízierőmüvek, általában közmüvek és ezekkel kapcsolatos műtárgyak létesítésére; c) honvédelmi célra; d) hírközlő és villamosjelző berendezések és ezek vezetékei (kábelei), valamint energia továbbítására szolgáló távvezetékek és ezek berendezéseinek felállítására; e) az államhatalom és az államigazgatás szerveinek, intézeteinek, intézményeinek, ipari termelő üzemeknek és gépállomásoknak elhelyezésére és üzemi működésükhöz szükséges létesítmények részére; /) bányaművelés céljára; g) állami gazdaságok zárt területén belül a gazdálkodás zavartalanságának biztosítása érdekében; h) jóváhagyott rendezési terv alapián végrehajtandó város- és községrendezés, továbbá a város (község) természetes fejlődését gátló akadályok elhárítása céljából; i) házhelykialakítás és házhelyrendezés, valamint állami lakásépítés céljára; j) új települések belterületének kialakítása céljára; k) műemlékek, régészeti, földtani és más hasonló természetű emlékek feltárására és körülöttük védőterület biztosítására; /) mindazokban az esetekben, amelyekben külön törvény, törvényerejű rendelet vagy a Minisztertanács által kibocsátott jogszabály ia kisajátítást lehetővé teszi. 2. §. (1) Ha a kisajátítás valamely ingatlan egy részére terjed ki, a tulajdonos az egész ingatlan kisajátítását kérheti, ha a) az ingatlan fennmaradó része a kisajátítás következtében használhatatlanná válik, vagy a fennmaradó rész az ingatlan területének egynegyedénél kisebb; b) az ingatlannal kapcsolatban volt valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a kisajátítás következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. (2) Az (1) bekezdésben említett jogok nem illetik meg a tulajdonost, ha a kisajátító a földterület olyan kiegészítését ajánlja fel valamely szomszédos ingatlannal, hogy az ingatlan az előbbi céljánik megfelelően használható. 3. §. (1) Vasutak és gőzhajózási vállalatok részére való kisajátítás esetében azokat laz épületeket, amelyek a szabályszerű tűztávlaton belül esnek, kikeli sajátítani, vagy a tűztávlati szabályoknak megfelelően tűzbiztossá kell tenni. (2) A szabályszerű tűztávlatot és az azzal kapcsolatos részletes szabályokat a közlekedés- és postaügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértve rendelettel állapítja meg. 4. §. (1) Bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti vagy szolgalmi jog fennállása a kisajátítást nem akadályozza. (2) A bérleti vagy haszonbérleti jog az ingatlan leljes kisajátítása következtében megszűnik. A bérlő (haszonbérlő) kérelmére azonban a kártalanítás fejében kapott csereingatlanra az eddigi bérleti, haszonbérleti jog átszáll. (3) Csereingatlan esetében a haszonélvezeti jog, kikötmény változatlan feltételekkel, minden külön eljárás nélkül a csereingatlanra megy át. (4) Részleges kisajátítás esetében a bérlő vagy a haszonbérlő a jogviszonyt megszüntetheti, vagy pedig bérmérséklést kérhet a bérbeadótól. (5) Ebben a §-ban említett esetekben a kisajátító a bérlőnek, a haszonbérlőnek, a haszonélvezeti, illetőleg a szolgalmi jog gyakorlására jogosultnak esetleges kárát megtéríteni tartozik. A kártalanítás fejében kifizetett összeget a kisajátítást szenvedő részére járó kártalanításból le kell vonni. 5. §. (1) Ha a kisajátított ingatlanon lakóépület van, az egyes lakások bérlői (használói) részére cserelakást kell adni. A kisajátító a lakóépületet, illetőleg az egves lakásokat mindaddig nem veheti birtokba, ameddig megfelelő cserelakást nem biztosított. A cserelakás megfelelő voltának elbírálására a lakásügyi rendelkezések az irányiadók. (2) A kisajátított ingatlanon levő épületben működő hivatalok (intézmények, állami vállalatok stb.)' elhelyezésére a fennálló rendelkezéseket kell alkalmazni. 6. §. A kisajátítás által az állam — az ideiglenes kisajátítás (22. §) kivételével — az ingatlanok tehermentes tulajdonjogát szerzi meg, a 22. §-ban szabályozott ideiglenes kisajátítás esetében pedig annak időleges birtokára szerez jogot. 7. §. A kisajátítás a megmaradó területrész és a szomszédos ingatlan használatát csak a legszükségesebb mértékben akadályozhatja. A kisajátító ennek biztosításához szükséges intézkedéseket megtenni és a kisajátítással az ingatlan használatában felmerülő költségtöbbletet megtéríteni köteles. Előmunkálatok. 8. §. (1) Az 1. §-ban felsorolt esetekben a kisajátításhoz szükséges előmunkálatokra az engedélyt 0