Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 48. szám

680 TANÁCSOK KÖZLÖNYE '48. szám. lépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha szolgáLatb.an lévő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban lévő rendőrt intézkedésben segíteni kell. 2) A rendőr jogosult és köteles a gyanúsan viselkedő személyeket, vagy azokat, akiknek igazoltatása rendőri intézkedés közben szükséges — kilétük és személyazonosságuk megállapítása érdekében — igazolásra felszólítani. A Néphadsereg tagjainak igazoltatására vonatkozó szabályokat a belügyminiszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — utasításban állapítja meg. (3) Azon személyeket, akik az igazolást megtagadják vagy személyazonosságukat kielégítő módon igazolni nem tudják, a rendőr jogosult előállítani. Az előállítás foganatosítása előtt a rendőr az előállítandó személy ruházatát átvizsgálhatja annak megállapítása végett, hogy az illetőnél van-e támadásra alkalmas eszköz. (4) A rendőrség jogosult az előállított személyt 24 órai időtartamra őrizetbevenni, ha az őrizeibevételt a személyazonosság megállapítása vagy az őrizetbevett személy érdekei (túlittasság, ön- és közveszélyes állapot) szükségessé teszik. Ennek tartama — bűncselekmény alapos gyanúja esetén — az őrizetbevétel tői számított 24 órán belül adott ügyészi jóváhagyás alapján további 48 óráig meghosszabbítható. (5) Bűntettes üldözése és elfogása, valamint a baleset áldozatának elszállítása'érdekében a rendőr jogosult közhasználatú, közületi és egyéb járművet igénybevenni. A rendőr nem veheti igénybe az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei (országos hatáskörű szervei), továbbá a belügyminiszter által utasításban meghatározott állami és társadalmi szervek vezetőinek, valamint a külállamok képviseleti szerveinek megkülönböztetett jelzésű járműveit. (6) A rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvénvt szerezni. Ennek érdekében joga van kényszerítő eszközök alkalmazására. Ilyenek: az erőszakos kézrátéíel, erőszakos elszállítás és a jogszabályban meghatározott esetekben a fegyverhasználat. (7) A rendőrség jogosult a "közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető cselekmények meggátlása érdekében az állampolgárok (házfelügyelők, éjjeli őrök, szállásgondnokok stb.) segítségét igénybevenni. (8) Hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló, illetőleg a közönség részére nyitva álló helyiségbe vagy területre, valamint magánlakásba ia rendőr :a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében, továbbá a ki- és bejelentkezési szabályok megtartásának ellenőrzése céljából bármikor beléphet. A belügyminiszter utasításban határozza meg azoknak az állami és társadalmi szerveknek a helyiségeit, ahová a rendőr csak engedély alapján léphet be. ív. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 14. §. (1) Azokban a községekben, városokban, ahol ia rendőrség körzetmegbízotti szolgálatot szervez, iá tanácsok végrehajtóbizottságai kötelesek ia körzetmegbízotti szolgálathoz szükséges helyiségeket rendelkezésre bocsátani. (2) A rendőrség szervezeti, szolgálati, egyenruházati és felszerelési, ügyviteli, valamint iá rendőrség működését biztosító egyéb szabályzatokat ia belügyminiszter állapítja meg. (3) A rendőrök előléptetésének módozatait a belügyminiszter állapítja meg. 15. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. (2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az e tárgyra vonatkozó jogszabályok hatályukat vesztik. A hatályukat vesztő korábbi jogszabályok jegyzékét a jelen törvényerejű rendelet „Függelék''-^ tartalmazza. Dobi István s. k., Darabos Iván s. a Népköztársaság a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke. titkára. Függelék a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 22. számú törvényerejű rendeletéhez. 1879. évi XXVIII. törvény a rendőri beje'entési intézménynek Budapest fővárosban való életbeléptetéséről. 1881. évi XXI. törvény a Budapest fővárosi rendőrségről. 1889. évi XLVI. törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Djpest és Rákospalota községek területére való kiterjesztéséről. 1912. évi LX. törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrinc községek területére való kiterjesztéséről. 1916. évi XXXVIII.-törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztéséről. 1930. évi XXVI. törvény a honvédség és egyéb' fegyveres őrtestületek tagjainak pótdíjáról és egyéb intézkedéseiről. 1936. évi VIII. törvény a rendőrlegénységi és csendőrlegénységi betegsegélyezési alap létesítéséről. 5.047/1949. M. E. számú rendelet a rendőrség államosításáról. (R. T. 752. 1.) 90.089/1919. B. M. számú rendelet a rendőrség ügyintéző hatásköréről. (R. T. 1092. 1.) 3.720/1922. M. E. számú rendelet a rendőri szolgálat fogalmazói és felügyelői szakában való alkalmazáshoz szükséges kellékek és ezek joghatályáról. (B. K. 1023. 1.)