Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 1. szám

8 A város- és községgazdálkodási miniszter 94 1954. V. K. G. M. számtr utasítása az üzemi baleseti statisztikai nyilvántartás és bejelentés szabályozásáról. Az egészségügyi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben a város- és község-gazdálkodás területén a következőket rendel em el: í. §, (1) A statisztikai nyilvántartás és bejelentés szempontjából üzemi balesetnek minősül minden olyan baleset, amely a vállalat (üzem) dolgozóját a) az üzem (*elep) területén az üzem működésével kapcsolatban, b) az üzem (telep) területén kívül az üzem érdekében (kiküldetésben, külszolgálatban) kihelyezésen végzett munka közben éri. (2) Munkába menet, illetve munkából jövet a dolgozót ért balesetet — bár kártalanítás szempontjából üzemi balesetnek minősül — nem kell bejeienteni. 2. % (1) A vállalatok minden üzemi balesetről, amely legalább egy napi munkaképtelenséget okoz, az eddig is használatos üzemi baleseti nyilvántartást (9061—1 rakt. sz.) (a továbbiakban: nyilvántartás) kötelesek vezetni. (2) Az 500-ná! több munkavállalót foglalkoztató egységes jeli egű üzemrészekben külön-külön kell a nyilvántartási vezetni. (3) A baleset körülményeinek kivizsgálását és a fegyelmi eljárás során hozott határozatod a nyilvántartás „megjegyzés" rovatában röviden fel kell tünte'.ni. Ugyancsak a ..megjegyzés" rovatban kell feltüntetni a 3. § szerint bejelentésre kötelezett baleseteknél a balesetet jelentő lap elküldésének tényét; a bejelentés elküldését postakönyvvel kell igazolni. (4) Nyilvántartás és bejelentés szempontjából halálosnak kell tekinteni az azonnali halált okozó baleseteken kívü! az; az üzemi balesetet is, amelynek következtében a halál nem azonnal, hanem későbbi időpontban — de legfeljebb a baleset megtörténtétől számított 3 hónapon belüi — a balesettel okozati összefüggésben következett be. A nyilvántartás megjegyzés rovatába a haláleset tényét 3 napon belül be kell jegyezni. (5) A nyilvántartásokat 5 évig meg kell őrizni. 3. §, (1) A halálos, vagy orvosi vélemény szerint előreláthatóan 2.1 napon túl gyógyuló sérülést, továbbá az egyidejűleg kettőnél több személy sérülését okozó üzemi balesetről a baleset bekövetkezésétől számított 24 órán belül a- vállalai ezzel megbízott munkavállalójának (biztonsági megbízott) az eddig is használatos balesetet jelentő lapon 1. szám. (9061—6. rakt. sz.) jelentést kell tennie a baleset színhelye szerint illetékes I. fokú rendőrhatóságnak. (2) Azt a körülményt, hogy a sérülés előreláthatólag 21 napon'túl gyógyuló, az elsősegélyt nyújtó orvos a rendőrhatóságnak küldendő balesetet jelentő lap 13. és 14. sz.; kérdőpontján aláírásával és pecsétjével igazolni tartozik^ (3) Közúti balesetből származó üzemi baleseteket a rendőrhatóságnak ezen utasítás értelmében külön jelenteni nem kell; ezeknek a baleseteknek a rendőrséghez történő jelentését a KRESZ szabályozza. (4) Azokat az előreláthatóan 21 napon túl gyógyuló baleseteket, melyek az üzem működésével kapcsolatban a vállalathoz nem tartozó személyeket érik, a vállalat megbízottjának a rendőrhatósághoz jelentenie kell. (5) A három napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetekről a balesetet követő 72 órán belül az eddig is használatos balesetet jelentő lapon (minisztériujn, szakszervezet) (9031—4. rakt. sz.) jelentést kell tenni: a) az illetékes megyei tanács VB. VKG. osztályán (Budapesten Lakásgazd., Építési lg., valamint Közmű és Szolgáltató lg.) keresztül a V. K. G- M. Munkaügyi és Bérosztály munkavédelmi csoportjának, ö) az illetékes szakszervezet területi bizottságának. (6) Amennyiben nem állapítható meg azonnal, hogy a keresőképtelenség tartama a 3 napot meghaladja-e, a bejelentést azon a napon kell megtenni, amelyen a munkavállaló a baleset következtében már 4. napja nem dolgozik. (7) Három napon túli keresőképtelenséget okozónak minősül és bejelentési köeleaettség alá esük az a baleset is, amely által okozott négy keresőképtelen nap közül egy vasárnap (munkaszüneti nap). (8) Amennyiben balesete napján a munkavállaló a balesetből kifolyólag 4 óránál rövidebb ideig dolgozott és ennek következtében táppénzben részesült,, úgy az a nap is keresőképtelen napnak számít. Nem minősül keresőképtelen napnak a baleset napja abbaa az esetben, ha a< dolgozó azon a napon 4 óránál hosszabb ideig dolgozotL 4. & (1) Amennyiben a baleset a) a sérült azonnali halálát okozta, vagy b) a baleset következtében valaki testének valimely tagját, vagy érzékszervét, bessélő-, látó-, hallókészségét vesztette el (csonkolás) vagy elméje megzavarodott,, vagy feltűnően eltorzult. úgy a balesetről az I. fokú rendőrhatóságot, a tanács VB. VKG. osztályát, a minisztérium Munkaügyi és Bérosztályát és a szakszervezet munkavédelmi osztályát távbeszélőn, vagy táviratilag nyomban értesíteni kell. (2) Az üzem berendezésében, vagy felszerelésében jelentős kárt okozó eseményeket (robbanás, égés, omlás stb.) abban az esetben is jelenteni kell az 1. bekezdésben felsorolt szerveknek, ha személyek sérülését nem is okozták. (3) Amennyiben balesetből kifolyólag a haláleset nem azonnal, hanem későbbi időpontban, de legfeljebb a TANÁCSOK KÖZLÖNYE