Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 39. szám

502 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám. (3) A részcséplésből elsősorban az állammal szemben fennálló beadási kötelezettséget kell teljesíteni 7. Kalákában történő cséplés. (1) Kalákacséplést csak a községi végrehajtóbizottság engedélyével, közös szérűn, vagy a végrehajtóbizottság által erre a célra kijelölt külön helyen szabad végezni. (2) Kalákacséplés csak olyan cséplőgépnél engedhető; meg, amely mellé a gépállomás nem tudott munkacsapatot biztosítani. (3) A termelőknek kalákacséplésre irányuló szándékukat július 15-ig kell a községi végrehajtóbizottsághoz írásban bejelenteniök. Engedélyezés esetén a végrehajtóbizottság értesíti a termelőket a kalákacséplés helyéről és idejéről. A kalákacséplésre jelentkező termelők a végrehajtóbizottság által kijelölt helyeit és időben kötelesek pontosan megjelenni és a cséplési munkálatokat mindaddig végezni, amíg valamennyiük gabonájának cséplése be nem fejeződött. (4) A kalákában elcsépelt gabonamennyiség után cséplőmunkásrészt kell számolni, amely a kalákában résztvevők között végzett munkájuk arányában oszlik meg 8. §. Kézierővel vagy nyomtatással történő cséplés. (1) Kézierővel vagy nyomtatással cséplést csak a termelők lakóhelye szerint illetékes községi végrehajtóbizottság által kiadott írásbeli engedély alapján lehet végezni. (2) A termelők legkésőbb július 15.-ig az alábbi eseíekben kérhetik az engedély kiadását: a) kévekötő vagy zsuppszalma előállítása céljából a termelő igazolt saját szükséglete erejéig; b) a terményforgalmi vállalatok vagy földművesszövetkezetek által zsuppszalma szállítására írásban kötött szállítási szerződés alapján, a szerződésben megjelölt zsuppszalma mennyiség erejéig. (3) Kézicséplést csak ellenőrzés (19. §) mellett, közös szérűn és a községi végrehajtóbizottság által meghatározott időben lehet végezni. Ahol nincs közös szérű, ott kizárólag a végrehajtóbizottság áltál kijelölt helyen szabad kézicséplést folytatni. 9- §• Cséplési engedélyek nyilvántartása. Az elő- és kalákacsépléshez, valamint a kézierővel vagy nyomtatás útján történő csépléshez az engedélyt a termelő beadási könyvének vagy beadási lapjának „Hivatalos feljegyzések" rovatába történő bejegyzés alakjában kell megadni. A kiadott engedélyekről a községi végrehajtóbizottság nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az engedély kiadásának keltet, a ler> nii-ió nevét és lakóhelyét, a cséplési enge.i :ly jelLegét, a cséplés idejét és — a kalákacséplés kivételével — az elcséplésre engedélyezett és a ténylegesen elcsépelt gabona mennyiségét. 10. §. Az elcsépelt gabona tisztaságának biztosítása. (1) A gabona tisztaságának biztosítására a cséplésnél osztályozó hengert kell használni. Az osztályozó hengert úgy kell beállítani, hogv a kicsépelt gabona 2 százaléknál több ocsút, az ocsű pedig 2 százaléknál több ép gabonaszemet ne tartalmazzon. (2) Az egyes gabonafélék egymással történő elkeveredésének meggátolása céljából egy egy gabonafajta cséplésének befejezése után a gépeket üres járatással alaposan ki kell tisztítani. (3) ' A takarmánykeverékes gabonát kczvetlenűl a cséplés után a cséplés színhelyén csigatriőrrel ki. kell tisztítani. Ha a tisztítás a cséplőgépnél nem oldható meg, ia gabona és a takarmánymag iarányát a cséplési eredménylap jegyzet rovatában fel kell tüntetni és a triőrözést a gaborüátvevőhelynél kell elvégezni. Állami gazdaság a IriorÖzést saját magtárában is elvégezheti. A szemvéézteség csökkentése és a szemtörés megakadályozása. (1) A szemveszteség csökkentése és a szemtörés megakadályozása érdekében a cséplőgépet úgy kell beállítani és a cséplést úgy kell végezni, hogy a kicsépelt gabonában a törtszemek mennyisége a 3 százalékot ne haladja meg, a szalmában, polyvában és törekben pedig együttvéve J/2 százaléknál több gabona ne legyen. A szemveszteséget a cséplés során mérésekkel kell ellenőrizni. (2) Minden cséplőgépnél (kombájnnál) gabonanemenként és tíznaponként legalább háromízben kell ellenőrző veszteségmérést végezni. A mérést termelőszövetkezetekben a gépállomás termelőszövetkezeti mezőgazdásza, egyénileg termelőknél a községi agronómus, illetve mezőgazdasági előadó, állami gazdaságokban pedig a gazdaság agronómusa végzi. Ezenfelül — szúrópróbaszerűen — a megyei, járási főagronómusok és agronómusok, a gépállomások főmezőgazdászai és a termeltető vállalatok felügyelői is végezzenek ellenőrző mérést. Amennyiben a mérés szerinti veszteség meghaladja az (1) bekezdés szerint megtűrhető legmagasabb mértéket, a cséplést le kell állítani és a gépet megfelelően kel! beállítani. (3) Elsősorban a cséplőgép felelős vezetője, továbbá a gépállomás, illetve állami gazdaság igaz* gatója és illetékes mezőgazdásza felelős azért* hogy a szemveszteség és a szemtörés ne haladja