Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 39. szám

39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 499 — az aratás megkezdése időpontjának helyes megválasztására, — ia gépek helyes beállítására, — a tarlók felgereblyézésére, — a beázásmentes keresztberakásra, behordásra és asztagolásra, — a cséplőgépek munkájára. 5. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere, valamint az érdekelt más miniszterek a felügyeletük ialá tartozó gazdaságok tekintetében külön utasításban intézkedjenek ia betakarítási szemveszteségek csökkentéséről és azok végrehajtásának ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodjanak. II. A gépek kihasználása a betakarításnál. Ebben az évben a gépek széleskörű alkalmazásával és munkájuk minőségének jelentős megjavításával el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a legnagyobb fokú gépesítettséggel végezzék el :a gabona betakarítását. A betakarítás nagyfokú gépesítésével, elsősorban a kombájnok minél teljesebb kihasználásával és állandó üzemeltetésével elő kell segíteni a termelőszövetkezetek megerősítését, a termelési költségek csökkentését és tovább kell fejleszteni gépesítésüket. 1. A betakarítási szemveszteségek csökkentése és a kézi munkaerő felszabadítása érdekében .a betakarításnál a kombájnokat és az aratógépeket a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni és biztosítani kell teljes kihasználásukat. Az állami gazdaságok és gépállomások kombájnjainak és aratógépeinek legalább a tervükben meghatározott területet kell kijelölni, hogy az egész aratási idény alatt — az őszi árpa aratásának kezdetétől a zabaratás befejezéséig — folyamatos munkájuk legyen és elő kell segíteni, hogy tervüket túlteljesítsék. A kombájnokat már az őszi árpa aratása során teljes kapacitásukkal üzemeltetni kell Ettől eltérni csak kivételes esetben (rozsdakár megelőzése, erős megdőlés stb.) szabad, a gépállomás igazgatójának és a termelőszövetkezet elnökének megállapodása alapján. Állami gazdaságokban pedig a gépi aratásra alkalmas táblák termését csak géppel szabad learatni. Ilyen területeken kézi aratást nem lehet megengedni. E rendelkezés megszegése esetén az állami gazdaság igazgatóját és főagronómusát felelősségre kell vonni. 2 A kombájnok munkáját úgy kell megszervezni hogy a gabona aratását, cséplését, a szemtermés szállítását, tisztítását, továbbá a szalma betakarítását egymáshoz kapcsolódó egységes munkafolyamatban végezzék. Ezért a gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak olyan gépcsoportokat kell összeállítani (kombájn, szalmagyűjtő, szállítóeszközök, szállítószalag tisztításához szelclőrosta, illetőleg cséplőgép, szalmalehúzó, kazalozó, tarlóhántást végző erő- és munkagépek), amelyek e munkák ÍTÓDÍ elvégzését biztositiák. A kombájnaratás-cséplés sikeres végrehajtására és a járulékos munkák (aratógépnél a kévék keresztberakása, tarlógereblyézés, kombájnnál a szem behordása, tisztítása és szárítása, a szalma letakarítása) folyamatos elvégzésére a gépekhez a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szervezze-nek meghatározott kézierővel és fogattal ellátott munkacsapatokat. A munkacsapatok megszervezéséről a termelőszövetkezetekben az elnöknek és a gépállomási mezőgazdásznak, az állami gazdaságban az igazgatónak keli gondoskodni. A kombájnokhoz kombájnonként mintegy 250 ma területű kombájnszérüt kell kijelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására, szükség esetén szárítására is alkalmas. A szérű elkészítését és a szükséges eszközökkel való felszerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkezet a kombájnaratás megkezdéséig végezze el. Az állami gazdaságokban a kombájnszérük létrehozásáról az igazgató gondoskodjék. 3. Az aratógépek munkáját úgy kell megszervezni, hogy a kévék keresztberakása és a tarló fel— gereblyézése mindenütt folyamatosan biztosítva legyen és a gépek jó munkájához szükséges egyéb kiegészítő kézi munkákat mindenütt időben elvégezzék. 4. A tanácsok végrehajtóbizottságainak és a mezőgazdasági termelést irányító szerveknek alapvető feladata a nyári betakarítási munkák során a gépek üzemeltetéséhez szükséges előfeltételek biztosítása és teljesítményük növelésének előmozdítása. III. Tarlóhántás, másodvetés. 1. A gabonaíélék aratását és az ezt követő tarlóhántást — kivéve a futóhomokot — összefüggő munkafolyamatnak kell tekinteni és az aratás befejezésével a tarlóhántást is mindenütt haladéktalanul el kell végezni. Ezért meg kell szervezni, hogy a traktorosok az aratás után, minden más munkát megelőzően, a tarlóhántást végezzék el. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint az egyéni termelők ezalatt hordják a termést asztagba. 2. A talajerő fokozása és a takarmányalap növelése érdekében az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, de az egyéni termelők is — különösen az ország csapadékosabb vidékein — a korán lekerülő növények után minél nagyobb területen * végezzenek tarlóvetést mind zöldtrágyának, mind takarmánynak. Takarmánynak elsősorban kukoricát (silónak) és egyéb rövid tenyészidejű takarmánynövényeket (köles, szudáni cirokfű stb.) vessenek. IV. Cséplés. A gépállomások és az állami gazdaságok felelős cséplőgépvezetői a cséplési munka végrehajtása során lehető legkisebb szemveszteséggel végzett csép-