Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)
1955 / 38. szám
478 TAKÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében pedig száz forintig- terjedhető rendbírsággal sújthatja. (2) A rendzavarás megjelölését és a rendbírságot kiszabó határozatot a meghallgatásról készített jegyzőkönyvbe kell foglalni (1) A személyi adatok (név, születéái hely, idő, valamint az elkövető anyjának neve, továbbá lakóhely, foglalkozás, családi, vagyoni és kereseti viszonyok) megállapítása után az elkövetőtől meg kell kérdezni, hogy a terhére rótt cselekmény elkövetését beismeri-*5, majd részletesen meg kell hallgatni és módot kell neki adni arra, hogy védekezéséi öszszefüggően előadhassa. (2) Ha az elkövető a szabálysértés, elkövetését beismeri, a további bizonyítást mellőzni Tehet. Tanú meghallgatása. 33. §. Tanúként rendszerint azt kell meghallgatni, akinek a szabálysértésről, az elkövető egyéni körülményeiről, továbbá az ügy szempontjából jelentős más tényekről közvetlen tudomása van. 34. (1) Nem lehet tanúként meghallgatni azt, akiiül testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható. (2) A tanú -- ha a titoktartás alól felmentést nem kapott — nem hallgatható meg olyan kérdésekre vonatkozólag, a'melv államtitoknak minősül, vagy hivatali, illetőleg szolgálati titoktartás kötelezettsége alá esik. (3) Abban a kérdésben, hogy a titoktartás alóli felmentésre melv hatóság vagy szerv illetékes, a 20/1952. (III. 23.) M. T. számú rendeletben foglaltak irányadók. 35 §. (1) A bírságoló szerv azt a tanút, aki szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki, vagy meghallgatása előtt engedély nélkül eltávozott, száz forintig terjedhető rendbírsággal sújthatja ilyenkor a íanút arra is kötelezni kell, hogy az általa okozctt költséget térítse meg. (2) Ismételt meg nem jelenés vagv eltávozás esetén a tanúval >zemben az (1) bekezdésben említett intézkedést meg lehet ismételni (3) Ha a tanú távolmaradását (eltávozását) .alapos okkal kimenti, a rendbírságra, illetőleg az okozott költség megtérítésére irányadó intézkedést hatályon kívül kell helyezni. Szakértő meghallgatása. 36. §. (1) Ha az ügyben jelentős tények vagy egyéb körülmények megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakérlelem szükséges, a bírságoló szerv szakértőt hallgat meg. (2) A szakértő az ügy iratait megtekintheti, a meghallgatásoknál jelen lehet, az elkövetőhöz és a tanúkhoz pedig közvetlenül kérdéseket intézhet. 37. g. (1) Nem lehet szakértőként alkalmazni azt, aki mint tanú meg nem hallgatható vagy az ügyben egyébként elfogult. (2) A szakértő véleményét meghallgatása alkalmával szóban adja elő vagy azt — a bírságoló szerv rendelkezéséhez képest — a kitűzött határidő alatt írásban terjeszti be. (3) A szakértő jogosulatlan távolmaradása (eltávozása) esetén vele szemben a 35. §-ban megállapított kényszerítő intézkedéseket lehet -alkalmazni. A meghallgatás befejezése. 38 §. A szabálysértési ügyet lehetőleg a meghallgatásra kitűzött egyetlen határnapon be kell fejezni. A bírságoló szerv azonban szükség esetén híva1 álból vagv kérelemre újabb meghallgatást rendelhet el. Eljárási költségek. 39. §. (1) Eljárási költségek: a) a nem helybenlakó és külön megidézett tanú megjelenésével szükségképpen felmerülő kiadások, b) szakértő díja, c) a jogszabály alapján foganatosított külön eljárás költsége (pl. vegyvizsgálali díj). . (2) Ha a bírságoló szerv az eljárást megszünteti, illetőleg a feljelentést elutasítja, az elkövető készkiadását — az eset összes körülményeinek ligyelembevételével — ugyancsak az eljárási költségek közé sorolhatja. 40 (1) Az eljárási költségeket a pénzbírságot kiszabó határozatban az elkövető terhére keli megállapítani. (2) Több elkövetőt egyetemlegesen kell az" eljárási költségek megfizetésére kötelezni. (3) A visszavont vagy alaptalan jogorvoslat folytán .előállott eljárási költséget a jogorvoslattal élő köteles megtéríteni. (4) Az eljárási költségeket a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén az állam viseli.
