Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 38. szám

476 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. a) 1000 forint, ha a szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet állapította meg, b) 500 forint, ha a szabálysértést a fővárosi, a megyei vagy a megyei jog' városi tanács rendelete állapította meg, c) 300 forint, ha a szabálysértést a járási, a járási jogú városi vagy a fővárosi (városi) kerületi tanács rendelete állapította meg, d) 100 forint, ha a szabálysértést a községi tanács rendelete állapította meg. 13. §. A rendőrség, a tűzrendészet]' hatóság, valamint a folyamrendészeti hatóság szabálysértés miatt 10 forinttól 500 forintig — illetőleg a járási, járási jogú városi és fővárosi (városi) kerületi tanács rendeletében megállapított szabálysértés esetén 300 forintig, a községi tanács rendeletében megállapított szabálysértés esetén pedig 100 forintig — terjedhető pénzbírságot szabhat ki. 14 §. Ha a bírságoló szerv — két vagy több égyesített szabálysértési ügyben — több szabálysértés miatt egy összegben szab ki pénzbírságot, a kiszabható pénzbírság összege nem haladhatja meg az elbírált legsúlyosabb szabálysértésre a jogszabályban megállapított pénzbírság másfélszeresét. Elkobzás. 15. í (1) A bírságoló szerv a szabálysértés megállapítása esetén köteles elkobozni azt a tárgyat, amelynek elkobzását a szabálysértést megállapító jogszabály kifejezetten elrendeli (2) Szabálysértés megállapítása esetén az elkobzást akkor is ki kell mondani, ha a pénzbírság kiszabása — bármely okból — nem történt meg. (3) Az elkobzott tárgyak felhasználása, valamely szerv részére való kiadása, illetőleg értékesítése tekintetében a külön jogszabályokban megállapított rendelkezések irányadók. II. FEJEZET. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA — ELŐZETES INTÉZKEDÉSEK. 16. §. Szabálysértés miatt eljárásnak csak a szabálysértés elkövetésétől számított hat hónapon belül van helye. Feljelentés. 17. §. (1) A szabálysértési eljárás feljelentés vagy a bírságoló szerv hivatalos tudomása alapján indul meg. (2) A tudomására jutott szabálysértést bárki feljelentheti, 18. §. A feljelentést általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírságoló szervnél — szóban vagy írásban — lehet megtenni. Ha a feljelentést más szervnél tették meg, ez a szerv köteles a feljelentést haladéktalanul továbbítani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírságoló szervhez. A feljelentés kiegészítése. 19. §. (1) Ha a feljelentés hiányos, a bírságoló szerv a feljelentés kiegészítése iránt intézkedik. (2) Ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, tartózkodási helyének megállapítása céljából az elkövető lakóhelye szerint illetékes B. M. járási (városi, városi kerületi) osztály lakcímnyilvántartóját kell megkeresni, aki az esetleg szükséges további intézkedéseket köteles haladéktalanul megtenni. Áttétel. 20. §. (1) Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény más bírságoló szerv vagy a bíróság hatáskörébe vagy illetékessége alá tariozik, az ügyet haladéktalanul ehhez kell áttenni. (2) A katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személy ellen szabálysértés miatt indított ügyet — fegyelmi úton való elintézés végett — az illetékei parancsnoksághoz kell áttenni. 21. §. A bírságoló szerv az ügyet köteles haladéktalanul felterjeszteni legfelső felügyeleti szervéhez, ha bármilyen adat merül fel arra vonatkozólag, hogy a szabálysértést a) területenkívüliséget vagy személyes mentességet élvező személy, illetőleg b) mentelmi jogot élvező személy (országgyűlési képviselő) követte el. Lefoglalás. 22. §. Ha a feljelentés alapján valószínűnek látszik a szabálysértés ténye, a bírságoló szerv haladéktalanul intézkedni köteles azoknak a tárgyaknak a lefoglalása iránt, amelyek a szabálysértést megállapító jogszabály értelmében elkobzás alá esnek, illetőleg az eljárás során bizonyítékul szolgálnak. 23. §. (1) A lefoglalt dolgot a bírságoló szervnél letétbe kell helyezni. Ha a dolog erre nem alkalmas, vagy fontos ok a dolognak a helyszínen hagyását indokolja, a megőrzés iránt más alkalmas módon kell intézkedni.