Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 29. szám

372 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám. (2) Azokat a termelőket, akikkel szemben az (1) bekezdésben szabályozott eljárásnak helye van, a járási (városi) begyűjtési hivatal jelöli ki a községi (városi) begyűjtési megbízott javaslatára. Az ilyen termelőkhöz az ingóságok azonnali lefoglalásának biztosítása érdekében a begyűjtési és pénzügyi szervek együttesen szállnak ki. (3) Ha a termelő serlésbeadási hátralékát a foglalástól számított 5 napon belül sertés beadásával nem rendezi, a legfoglalt ingóságokat értékesíteni kell. Az értékesítésre a 4.187/1949. (VIII. 9.) Korm. számú rendeletben foglaltak az irányadók az 5 napra módosított határidő figyelembevételével. 3- §• (1) A sertésbeadási hátralékukat hosszabb idő óta önhibájukból nem teljesítő kulákokkal, valamint üzérkedőkkel szemben, akiknél a behajtási eljárás lefolytatása során megállapítják, hogy a sertésbeadási hátralék rendezésére alkalmas sertéssel, vagy a 20.190/1955. Bgy. M. számú utasításban meghatározott mezőgazdasági termékkel nem rendelkeznek, el lehet rendelni ház-, illetve földingatlanuk végrehajtás alá vonását. (2) Az ingatlan végrehajtás alá vonásáról a megyei begyűjtési hivatal javaslatára a járási tanács végrehajtóbizottsága dönt. A járási tanács végrehajtóbizottságának döntése alapján az eljárás lefolytatásáról a járási, illetve megyei pénzügyi osztály köteles gondoskodni a 4.187/1949. (VIII. 9.) Korm. számú rendelet értelemszerű alkalmazásával. (3) Ha a termelő hátralékát az ingatlan végrehajtás elrendelését követően az árverés előtt sertés beadásával rendezi, a megyei begyűjtési hivatal azonnal köteles erről a pénzügyi szerveket értesíteni az árverési eljárás megszüntetése érdekében. §• A 2. és 3. §-ban felsorolt termelőknél a sertésbeadási hátralék búzakilogramm egyenértékét mindenkor a begyűjtési miniszter által megállapított átszámítási'kulcs figyelembevételével kell átszámítani. 5. §. (1) A beadási kötelezettségüket nem teljesítő termelőkkel szembeni behajtási eljárás szabályozásáról szóló 3/1954. (III. 19.) Bgy. M. számú rendelet rendelkezéseit a hízóbaállítási kötelezettségüket elmulasztó, valamint a 2. § (1) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében említett sertésbeadási kötelezettségüket nem teljesítő termelőkkel szemben jelen rendeletben megállapított eltérésekkel, illetve kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Szobek András s. k., Olt Károly s. k., begyűjtési miniszter. pénzügyminiszter. A város- és községgazdálkodási miniszter 2/1955. (IV. 23.) V. K. G. M. rendelete a külterületi településeken történő építkezések szabályozásáról szóló 14/1955. (III. 3.) M. T. számú rendelet végrehajtásáról. A külterületi településeken történő építkezések szabályozásáról szóló 14/1955. (III. 3.) M. T. számú rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a rendelet végrehajtásaképpen — annak szövegét e helyen is közölve — a földművelésügyi miniszterrel és az állami gazdaságok miniszterével egyetértésben a következőket rendelem: (A vastagabb betűkkel szedett szöveg a minisztertanácsi rendelet (R.) szövegét, a vékonyabb betűkkel szedett szöveg pedig a végrehajtásra (Vhr.) vonatkozó rendelkezése^ ket tartalmazza.) R. 1. §. Állandó jellegű lakás céljára szolgáló épületet csak az alább felsorolt külterületi helyeken szabad létesíteni: a) község (város) határában fejlesztésre kijelölt település (tanyaközpont) már beépített, valamint az ezzel összefüggő beépítésre szánt területén, b) állami gazdaság (vállalat), c) állami mezőgazdasági gépállomás, vagy d) termelőszövetkezet külterületi gazdasági (üzemi) telepén, e) kivételes esetben egyéb külterületi helyen. R. 2. §. (1) Az 1. §-ban felsorolt helyeken állandó jellegű lakás céljára szolgáló épületek létesítésére építési engedély csak az alábbi feltételek fenn-állása esetén adható ki: a) község (város) határában fejlesztésre kijelölt település (tanyaközpont) beépítésre szánt területén akkor, ha a település (tanyaközpont) jóváhagyott . részletes rendezési terve, illetőleg ennek hiányában jóváhagyott házhelyrendezési terve rendel-' kezésre áll; b) állami gazdaság (vállalat) külterületi gazdasági (üzemi) telepén akkor, ha a gazdaság jóváhagyott üzemrendezési tervvel rendelkezik, az üzemrendezési tervben foglalt telepítési terv szerint.