Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 28. szám

356 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám. 2. §. A R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A halászati termelőszövetkezetek, horgászegyesületek és egyéb szervezetek által használt, illetve bérelt, valamint a kisszerszámos területi engedélyek kiadása útján hasznosított természetes vizekből az általános tilalmi időn túlmenően süllőt március hó 10 napjától április hó 20. napjáig, kecsegét április hó 15 napjától, pontyot és márnát pedig május hó 1. napjától június hó 10. napjáig bezárólag kifogni tilos." Erdei Ferenc s. k., földmüvelésügyi miniszter. A népművelési miniszter 2/1955. (IV. 17.) Np. M. számú rendelete a képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valamint dekorációs anyagok többszörösítésének és forgalombahozatalának szabályozásáról szóló 1955. évi 12. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról. r 1. §• (1) Képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásnak, bel- és külföldi, élő vagy "elhalálozott közéleti személyiségek képmásainak, valamint dekorációs anyagnak többszörösítéséhez és forgalombahozaíalához szükséges — az 1955. évi 12. számú törvényerejű rendelet 1. §-ában előírt — engedélyt (továbbiakban- engedély) a Népművelési Minisztérium képzőművészeti főosztálya adja meg írásban. (2) A többszörösítésre vonatkozó engedély csak az abban meghatározott példányszámban történő többszörösítésre jogosít. 2. §• Képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás többszörösítésével, forgalombahozatalával, illetőleg dekorációs anyag előállításával és üzletszerű forgalombahozatalával rendeltetésszerűen foglalkozó szerv részére engedély nemcsak művenként, illetőleg meghatározott példányszámú többszörösítésre, hanem általánosan is adható. 3- §• (1) Az engedély elnyerése iránti kérelmet a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja mellett működő Bírálóbizottsághoz kell benyújtani. (2) A kérelemben fel kell tüntetni a) a kérelmező nevét (cégét), foglalkozását, lakóhelyét (telephelyét), b) a szándékolt többszörösítés példányszámát és a példányok méretét, c) milyen anyagból és milyen eljárással történik a többszörösítés, d) a forgalomhahozatal milyen célt szolgál. (3) A kérelemhez mellékelni kell a többszörösítésre, illetőleg forgalonibahozatalra szánt képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás, képmás, vagy dekorációs anyag egy példányát. 4. §• (1) Az 1955. évi 12. számú törvényerejű rendelet alkalmazása szempontjából üzletszerű forgalombahozatalnak kell tekinteni az alkalomszerű értékesítés körét meghaladó bármilyen értékesítést, ideértve a képzőművészeti és iparművészeti alkotások, képmások, dekorációs anyagok és az ezekről készült többszörösített példányok értékesítésének közvetítését, mindennemű utcai vagy egyéb nyilt árusítását, a házalást, továbbá az utcai megrendelésnek a helyszínen való elkészítését és értékesítését is. (2) Nem tekinthető üzletszerű forgalombahozatalnak a képzőművészeti és iparművészeti alkotások alkalomszerű értékesítése, vagy ingyenes elidegenítése. Ilyen esetben engedélyre nincs szükség. 5- §• Ez a rendelet nem érinti a sajtótermékek kinyomatásának és terjesztésének engedélyezésére vonatkozó jogszabályok érvényét. 6. §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Non György s. k., :a népművelési miniszter első helyettese. A földművelésügyi miniszter 39/1955. (Mg. É. 18.) F. M. számú utasítása az állattenyésztési feladatkörök újbóli szabályozásáról. A Minisztertanács 1.043/1953. (IV. 15.) számú határozata alapján az állattenyésztési szervezet munkájának megjavítása, továbbá a tenyésztési és törzskönyvelési munka színvonalának emelése érdekében az alábbiakat rendelem: 1. A járási állattenyésztő állomások működése — a törzsállattenyésztő állomások kivételével — 1955. május 1-ével megszűnik. Feladatkörüket egyidejűleg a megyei mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályának szerveként létesített megyei törzskönyvelén felügyelőség és a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályán létesített állattenyésztési csoport veszi át. 2. A járási tanács vb. állattenyésztési csoport feladata a járás (város) területén az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése, az állati termékhozamok emelése, takarmánybázis biztosítása, különös tekintettel a termelőszövetkezetek közös állaltenyésztésére, továbbá az állategészségügy, valamint az apaállat, rétlegelő és takarmánygazdálkodás irányítása és ellenőrzése. Az állattenyésztési csoport vezetője a járási főállattenyésztő, egyben a mezőgazdasági osztályvezető szakhelyettese.