Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 27. szám

336 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám. közölt felmondással a vállalat megszűnése vagy átszervezés miatt [üt. 29. § (1) bekezdés a)—b) pont] megszüntetik vagy akiket ezen idő alatt közölt utasítással áthelyeznek. (2) A rendelet intézkedéseit nem lehet alkalmazni: a) a munkásáílománycsoportba, b) a forgalmi termelő állománycsoportba tartozó dolgozókra, c) a forgalomtól függő állománycsoportba tartozó kereskedelmi dolgozókra, d) az idényszakmákban az idény tartamára alkalmazott dolgozókra, t') a második állást vagy mellékfoglalkozást betöltő dolgozókra, a második állás, illetőleg mellékfoglalkozás megszüntetése esetén, f) a kisipari és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, g) a magánmunkáltatóknál foglalkoztatott dolgozókra h) és a fegyelmi határozattal elbocsátott vagyáthelyezett dolgozókra. (3) A jelen rendeletben szereplő állománycsoport meghatározás alatt a felmondás, illetve az áthelyezés idején érvényes állománycsoportot kell érteni. 2, §. Az alkalmazott részére felmondás esetén a felmondási illetményen felül egy havi átlagkeresetének megfelelő összeget kell kifizetni. Alegilleti ez az összeg azt a dolgozót is, aki munkabére melletl nyugdíjat is kapott, vagy aki a felmondás után nyugdíjazását kéri. 3. §. (1) A felmondás az alkalmazott munkaviszonyának folyamatosságát nem szakítja meg, feltéve, hogy munkaviszonya megszűnésétől számított 6 hónapon belül elhelyezkedik. A munkaviszony folyamatossága 6 hónapon beiül akkor sem szakad meg, ha az alkalmazott új munkaviszonyba lép és ezen munkaviszonya még a hatodik hónap eltelte előtt megszűnik. (2) A feímóndás során elbocsátott alkalmazott, illetőleg igényjogosult családtagja a betegségi biztosítás folytán járó szolgáltatásokra — táppénz kivételével —, valamint a családi pótlékra újabb elhelyezkedéséig, legfeljebb azonban 6 hónapig továbbra is ugyanúgy jogosult, mintha munkaviszonyban állana. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha az alkalmazott nyugdíjas és a nyugellátás alapján társadalombiztosítási szolgáltatásokra egyébként is jogosult. (3) A betegségi biztosítás szolgáltatásaira való jogosultság megszerzése szempontjából, valamint az 1955. évi rendes szabadság mértéke szempontjából az (1) bekezdésben megjelölt időt nem lehet munkaviszonyban töltött időnek tekinteni. 4- §• A munkaviszonynak az 1. § alapján történő megszüntetése esetén a munkakönyvbe „felmondás a vállalat részéről (ügyvitel egyszerűsítése)" bejegyzést kell írni. 5. §• (1) A kötelező szakmai gyakorlaton levő dolgozói az 1. § (I) bekezdésben meghatározóit időszakban a szakmai gyakorlat teljesítése alól a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter is íeU mentheti. Egyetemet vagy főiskolát végzett dolgozó felmenlése esetén a felmentésről egyidejűleg az iskola felett felügyeletet gyakorló minisztert is értesíteni kell. (2) A kötelező szakmai gyakorlat alól fp'nientett dolgozó munkaviszonya a felmentés folytán határozatlan időre létesített munkaviszonnyá alakul át. 6- ft. (1) A munkaviszonynak az 1. §-ban meghatározott időszakban átszervezés miatt történő megszüntetését az 53/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendelet (Mt. V.) 38. § (1) bekezdés szempontjából különösen indokolt eseinek kell tekinteni. (2) Az 1. §-ban megbatározott időszakban a /Munka Törvénykönyve végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 37/1954. (VI. 30.) M. T. számú rendelet 1. §-ában foglal lakat akkor is alkalmazni kell, . ha a munkaerők átcsoportosítása nem azonos minisztériumhoz (felügyeleti szervhez) tartozó vállalatok között történik. 7- §. (1) Áthelyezés esetén az alkalmazottat az új munkakörében megillető munkabéren felül a következő térítés illeti meg: a) Ha az áthelyezés alacsonyabb alapbérrel járó alkalmazotti (műszaki, adminisztratív, kisegítő stb. állománycsoportba tartozó) munkakörbe, történt, egyszeri bérkiegészítésként az áthelyezést megelőző hónapban elért átlagkereset és az új munkahelyen a munkaviszony első 30 napjában elért kereset közötti különbözet jár. Ha az alkalmazott új munkahelyéről 30 nap eltelte előtt kilép, csak arra az időre jár a különbözet, ameddig dolgozott b) Ha az áthelyezés munkás munkakörbe történik, egyszeri bérkiegészítésként másfél havi átlagkeresetet kell kifizetni. c) Ha a b) pont esetében az áthelyezés olyan munkakörbe történik, melynek ellátásához betanulásra vagy. alapfokú szakképzésre van szükség, a b) pontban meghatározott bérkiegészítésen felül a betanulás, illetve alapfokú szakképzés harmadik és további hónapjaira — legfeljebb azonban három hónapon át — az áthelyezést megelőző hónapban elért átlagkereset és az új munkakörben kapott kereset közötti különbözet 50 százaléka jár.