Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 24. szám

24. szám. TANÁCSOK KÖZT.flNYE 313 szolgáló, csak meghatározott típusokhoz használható, al­katrésznek minősüld csavarok, szárnyasanyák, kerékcsa­varok, kerékanyák, tengelyanyák, tengelykapcsoló és fék­betétszegecsek. (6) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt gépjárműjavítók a javításról kiáll.'tott számiában tételesen tartoznak fel­sorolni azokat az alkatrészeket, amelyeknek kicserélése a javítás folyamán szükségessé vált. Az alvállalkozókkal végeztetett munkálatok árhatósági előírások szerint szám­lázott összegeit a számla végén alvállalkozói megrendelé­senként tételesen (munkadarabféleségenként) kell feltün­tetni. 4- §• Ha a javítási vagy karbantartási munkát a megrendelő kívánságára a vállalat telepén kívül kell elvégezni, a munkához kiküldött szakmunkások kiküldetési költségei elmén az alábbi tételek számíthatók fel: a) a kiküldött szakmunkások tényleges utazási költsége, b) a kéziszerszámok kivételével a szükséges szerszámok tényleges szállítási költsége. c) a kiküldetés, illetőleg külszolgálat alkalmával fel­számítható kéltségek megtérítéséről szóló rendelkezések szerint kiszámított élelmezési költségek (napidíjak). d) a kiküldött szakmunkások esetleges szállásköltsége, (kivéve, ha a megrendelő természetben gondoskodik a munkások elszállásolásáról). 5. §. (1) A 2. § (1) bekezdésben felsorolt gépjárműjavítók a javítás megkezdése előtt, de legkésőbb a javításra tör­tént átvételt követő 15 nap alatt kötelesek a megren­delőnek a szükséges javítások díjáról, a 2. és 3. §-ban említettek figyelembevételével, költségvetést adni. A költ­ségvetésben meg kell nevezni azokat az alkatrészeket, amelyeknek kicserélése a javítás folyamán előrelátható­lag szükségessé válik. Ezekre az alkatrészekre tájékoztató irányárat kell megjelölni. Amennyiben a javítás folyamán a költségvetésben felsorolt javítási munkákon kívül to­vábbi olyan javítási munkák elvégzése szükséges, ame­lyeknek összege a már közölt javítási díjak 20%-át meg­haladja, úgy azokról pótköltségvetést kell adni. (2) A javíttató a javítási költségvetés vételétől szá­mított 3 nap alatt köteles a javítási munkákat írásban (2 példányban) megrendelni, ellenkező esetben tartozik a gépjárművet, vagy munkadarabet a vállalattól elszál­lítani. 6. §. A jelen rendelet hatálya alá tartozó vállalatok, kisipari szövetkezeteket és magánkisiparosok kötelesek minden ja­vítási munkára vonatkozó, a számlázás alapjául szolgáló megrendelés és esetleges pótrendelés egy-egy példányát, e hibafelvételi lapokat, a munkautalványokat, az anyag-, illetőleg alkatrészvételezési jegyeket, vagy az azokra vo­natkozó számlákat, a szállítóleveleket, a számla alapjait képező mellékszámításokat, — mint bizonylatokat — megrendelésenként (számlánként) összesíteni és ellenőr­zés céljából a megrendelőnek, az ellenőrző közegnek, az árhatóságnak — kívánságára — bemutatni, továbbá a legutolsó ügyintézés keltétől számított három éven át megőrizni, kötelesek továbbá az általuk Végzett javítá­sokról nyilvántartást vezetni. Az egyes bejegyzéseknek tartalmazni kell: a munkaszámot, a munkafelvétel nap­ját, a megrendelést adó vállalat nevét, címét, telefonszá­mát, a gépjármű gyártmányát, -típusát, forgalmi rend­számát, a megrendelés keltét a szállítási határidőt, a meg­rendelés teljesítésének napját, a km/óra állását mind ér­kezéskor, mind távozáskor, a kiállított számla keltét, szá­mát, végösszegét, az esetlegesen beépített cserefődarabok vállalati munkaszámát (amelyen a kijavítás megtörtént), a kiszerelt fődarabok javítási munkaszámát (amelyen a kijavítás meg fog történni.) 7. §• Jelen rendelet rendelkezéseit 1955. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni. A rendelet életbelépésével egyidejűleg a 3/1952. (Tg. É. IV. 17.) Közi. M. A. H. számú rendelet, a 46 1953. (Tg. É. HL 27.) Közi. M. A. H. számú utasítás, valamint az .Autóközle­kedési vállalatok által idegenek részére végzett javítások számlázása" tárgyában kiadott 23/15—12/1954. VI, 8. K. P. M. számú utasítás (megjelent: Autóközlekedési Értesítő 1954. V. 4.-i számában) hatályukat vesztik. Katona Antal s. k., a közlekedés- és postaügyi miniszter els5 helyetteset Az igazságügyminiszter 103 1955. (I. K. 5.) I. M. számú utasítása az önkéntes földcserék és földátadások telekkönyvezéséről A 11/1954. (X. 9.) F. M. számú rendelet (a továbbiakban: R.) alapján végrehajtott földcserék és földátadások telek­könyvezését az alábbiakban szabályozom: L 1. Állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek, valamint I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) egymással és egyé­nileg gazdálkodókkal a gazdaságukhoz tartozó földek ki­cserélésére önkéntes megállapodást köthetnek. A megállapodás tartalmazza a telekkönyvezéshez szüksé­ges adatokat: az érdekeltek nevét, a cserébe adott és ka­pott ingatlanok helyrajzi számát stb. A földcserét, illetőleg földátadást a járási tanács mezőgazdasági osztálya enge­délyezi. A mezőgazdasági osztály engedélyét a megállapo-< dásra vezetett záradék tartalmazza. A záradékkal ellátott megállapodás egy példányát a tulajdonban beállott válto­zások átvezetése végett a mezőgazdasági osztály megküldi a telekkönyvi hatóságnak is. 2. A földcsere, illetőleg jöldátadás telekkönyvezésihez szükséges vázrajzot az ÁFTH megyei kirendeltsége ké­szíti el. II. A tulajdonban beállott változások telekkönyvezésére az általános szabályok az irányadók a következő eltéréssel: 1. A 145/1951. (VII. 24.) M. T. számú rendelet alapján tagosított ú. n. általánosan tagosított községekben végre­hajtott földcserénél vagy földátadásnál a telekkönyvben csak akkor kell bejegyzést foganatosítani, ha vagy a cse­rébe adott, vagy a cserébe kapott ingatlan az „egyéni gaz­dák táblájában" fekszik és az általános tagosítás telek­könyvezését szabályozó 2.300/R—8,1951. I. M. III/l. számú utasítás III. fejezet 3. pontja szerint nyitott külön telek­könyvi betétbe van felvéve. Ebben az esetben állami gaz­daság vagy termelőszövetkezet használatába kerülő ingat-* lan az előbb említett betétben marad és ennek B. lapján kell feljegyezni, hogy „a sorszámú ingatlan a állami gazdaság (termelőszövetkezet) használatába került." Az egyénileg gazdálkodónak cserébe adott ingatlan részére pedig a fentebb idézett utasításhely szerint szabályozott módon külön telekkönyvi betétet kell nyitni és abba a megállapodásban megjelölt helyrajzi szá­mot kell felvenni és a tulajdonjogot csere jegeimén kell bekebelezni. A továbbra is állami gazdaság, illetőleg termelőszövet­kezet használatában maradó ingatlanok földcseréjénél* illetőleg földátadásánál a telekkönyvben újabb bejegyzést foganatosítani nem kell, mert a B. lapon már meglévő fel­jegyzés utal arra, hogy az ingatlan az általános tagosítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom