Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 22. szám

280 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám. foglalt nyilatkozattal, vagy postai úton ajánlott küldeményként a megállapító szervhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal lehet visszavonni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából az elsőfokú határozatot a postára adást követő nyolcadik nappal kézbesítettnek kell tekinteni, hacsak a posta „ismeretlen" vagy „elköltözött" jelzéssel vissza nem jelentette, vagy az igénylő nem igazolja, hogy a határozatot ennél az időpontnál később kapta kézhez. (3) Az igénybejelentésnek postai úton történő visszavonása esetében a postára adás igazolt napját kell a visszavonás időpontjának tekinteni. Utazási, élelmezési és szállásköltség, keresetveszteség megtérítése. 17. §. (1) A személyes megjelenésre kötelezett igénylőnek, illetőleg családtagnak, úgyszintén a megidézett tanúnak legszükségesebb utazási, élelmezési és szállásköltségét, illetőleg igazolt keresetveszteségét a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak (továbbiakban: SZTK) az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) megtéríti. Ha a személyes megjelenésre kötelezett igénylő állapota olyan, hogy csak kísérővel képes megjelenni, a kísérő utazási, élelmezési és szállásköltségét, illetőleg keresetveszteségét is meg kell téríteni. (2) Utazási költséget csak abban az esetben lehet megtéríteni, ha a személyes megjelenésre kötelezett igénylőt lakóhelyétől négy kilométernél távolabb eső helyre rendelik. Csak a legolcsóbb közlekedési eszköz költségét lehet megtéríteni, de csak akkor, ha az egyszeri utazás 1 forintnál (az oda-visszautazás 2 forintnál), az autóbuszon való utazás 1.50 forintnál (az oda-visszautazás 3 forintnál) többe kerül. Az üzemi balesetet szenvedett (foglalkozási betegségben szenvedő) igénylőnek az utazási költ- séget akkor is meg keli téríteni, ha a költség az említett összegnél kevesebb, de a megtett út négy kilométernél több. Távolságra való tekintet nélkül meg kell téríteni azonban a közlekedési költséget, ha az igénylő az orvosi megállapítás szerint nem járhat. (3) Élelmezési költség címén napi 12 forint jár annak, aki személyes megjelenése miatt hatnál több nappali órát kénytelen lakóhelyétől négy kilométernél távolabb tölteni. Ha az igénylő keresetveszteség megtérítésére jogosult, részére élelmezési költség címén napi 6 forint jár. (4) Szállásköltség megtérítése címén napi 12 forintra van igénye annak, aki személyes megjelenése miatt éjiélen túl lakóhelyétől távol tartózkodni kénytelen. (5) Keresetveszteség címén egy-egy napra 30 forintnál nagyobb összeget téríteni nem lehet. (6) Az utazási, élelmezési, szállásköltséget, valamint a keresetveszteséget a fellebbviteli eljárás so. rán megidézett tanuk részére minden esetben, az igénylő részére azonban csak akkor kell megtéríteni, ha az elsőfokon hozott határozatot az igénylő javára másodfokon részben, vagy egészben megváltoztatták. A felsorolt költségtérítéseket és keresetveszteséget ilyen esetben is az SZTK helyi szerve fizeti ki. 18. §. A 17. § (1) —(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az orvosi vizsgálatra berendelés és a kórházi (gyógyintézeti) megfigyelésre utalás eseteiben is alkalmazni kell. Ha a kórházi (gyógyintézeti) megfigyelésre utalt igénylő (nyugdíjas, járadékos) ellátást és szállást a kórházban (gyógyintézetben) kap, részére élelmezési és szállásköltség nem jár. A kórházban (gyógyintézetben) töltött napokra keresetveszteség megtérítésének csak akkor van helye, ha a megfigyelt igénylőnek túlnyomólag saját keresetéből eltartott családtagja van: ilyen esetben azonban a keresetveszteségnek csak a felét lehet megtéríteni. 19. §. Ha az igénylő jogerősen elutasított igényét a határozathozatal napjától számított egy éven belül újból előterjeszti, az utazási, élelmezési és szállásköltséget, illetőleg keresetveszteséget csak akkor lehet megtéríteni, ha az újabb igénybejelentés alapján nyugdíjat, vagy járadékot állapítottak meg, illetőleg állapotrosszabbodás címén ellátását felemelték. 20. §. A bírói eljárás során felmerülő utazási, élelmezési és szállásköltség, valamint keresetveszteség megtérítéséről a bíróság határoz. Nyugdíjelőleg. 21. §. Az igénylő részére megállapított ellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani, illetőleg az esetleges túlfizetést az ellátásból le lehet vonni. Jogorvoslat. 22. §. A másodfokon hozott határozattal szemben az R. 63. §-a, illetőleg az R. 69. §-ának (2) bekezdése alapján támasztott keresetet az illetékes járásbíróság helyett annál a szervnél is be lehet nyújtani, amely az elsőfokú határozatot hozta. Ha az elsőfokú határozatot az Országos Nyugdíjintézet (továbbiakban: ONYI) hozta, a kereset az SZTK-nak az igénylő lakóhelye szerint illetékes alközpontjánál (kirendeltségénéi) nyújtható be. Az SZTK alközpontja (kirendeltsége) a hozzá benyújtott keresetet a benyújtástól számított tizenöt nap alatt a fellebbező lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz (városi bírósághoz), illetőleg Budapesten az V. kerületi bírósághoz a vonatkozó iratokkal együtt továbbítani köteles.