Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 68. szám

978 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 68. szám. Az ellenőrzés előkészítése. Az ellenőrzés eredményes lefolytatása kívánatossá teszi, hogy a vásárt alaposan és körültekintően előkerítsék. A vásár időpontja — a község (város) vásártartási engedélye alapján — már előre ismert. Az ellenőrzés munkájába bevonhatók a Kereskedelmi Állandó Bizottság — ahol nincs, a helyi tanács — erre alkalmas tagjai. Helyes, ha a járási tanács vb. kereskedelmi csopantia a jelentősebb vásárok időpontjára a megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjének a figyelmet külön is felhívja, hogy a Felügyelőség a lehetőséghez képest a vásáron képviseltesse magát. A Kereskedelmi Felügyelőség közreműködése komoly segítséget jelent az ellenőrzés szakszerű megvalósításában. Az ellenőrzésért való általános felelősségéből folyóan a járási tanács kereskedelmi csoportja megbízottjának a vásár egész időtartama alatt jelen kell lenni. Nem nélkülözhető a vásárokról a rendőrhatóság közege sem, aki szükség esetén a karhatalmat biztosítja az ellenőrzéshez. Helyes, ha a kereskedelmi csoport megbízottja már a vásár időpontja előtt megosztja az ellenőrök között a feladatokat. Az előkészítés ilyen megvalósítása esetén mindenki tudja a feladatát, az ellenőrzés tervszerű és módszeres lesz. A résztvevők elhelyezése. A 124/1955. (K. É. 36.) Bk. M. számú utasítás értelmében az állami és szövetkezeti kereskedelem, a kisipari szövetkezetek és helyiipari vállalatok csak a szomszédos megyék vásárait látogathatják. Vizsgálni kell tehát, hogy a vásáron megjelenő egységek jogosultak-e a részvételre. A távolabbi megyékből megjelenő vásározó részleg árusítását nem szabad engedélyezni. Célszerű ilyenkor a szabálytalanul megjelenő részleg irányító szervét (vállalati központját) értesíteni, hogy a szabálytalan megjelenésből a népgazdaságot ért károkért a részleg vezetőjét, illetőleg a kirendelő vállalati dolgozót vonja felelősségre. A magánkereskedelem és kisipar vásározására területi korlátozás nem áll fenn. Korlátozva van a szabókisiparosek és fehérneműkészítők vásározása (127/1950. (IV. 29.) M. T. számú, 15300/1950. (V. 28.) Bk. M. • számú rendeletek). A fennálló rendelkezések értelmében a városi telephellyel rendelkező szabó kisiparos és fehérneműkészítő vásárokon egyáltalán nem árusíthat, a faluban telephellyel bírók pedig csak a telephelyük szerinti község vásárain jelenhetnek meg. Vita merülhet fel a vásáron a helyfoglalás rendjével kapcsolatban. Az állami és szövetkezeti vásározó részlegek elhelyezési rendje a következő: helyi, járási, megyei, s zomszédm egy ei. Az állami és szövetkezeti részlegeket vegyesen kell elhelyezni. Az egyes részlegek helyét a helyi tanács megbízottja jelöli ki. A megbízott a vásár kezdetétói a vásár színhelyén tartózkodik, s az elhelyezésnél a fenti szempontokat tartja szem előtt. A magánkereskedők és kisiparosok a szocialista szektoron kívül a részükre fenntartott helyen hasonló rendben helyezkednek el. A kereskedelmi tevékenység ellenőrzése. Az állami és szövetkezeti vásározó részlegeknek kulturált formában kell árusítani. Az ellenőrzés feladata, hogy vizsgálja, megfelelő-e az árukirakás, az igényeket kielégíti-e az áruválaszték. A 155, 1955. (K. É. 43.) Bk. M. sz. utasítás előírja, hogy az állami kereskedelem munkáját ellenőrizni kell abból a szempontból is, hogy az utasítás mellékleteként megjelent cikklistában foglalt áruféleségek a vásáron kellő mennyiségben rendelkezésre állanak-e,-- továbbá rendelkeznek-e a részlegek a tájigényeknek és az időszaknak megfelelő cikkekkel. Feltűnő hiányosság esetén értesíteni kell a részleg vállalati (szövetkezeti) központját, hogy a következő vásárokra választékát a szükségletnek megfelelően egészítse ki. A kulturált kereskedelmi munka megvalósítása érdekében kísérje figyelemmel az ellenőrzés a fogyasztókkal való bánásmódot, a részlegek eladói tevékenységét. Az ilyen irányú panaszt lehetőleg helyben kell orvosolni. Az ellenőrök egyik legfontosabb feladata az árfeltüntetések ellenőrzése (10100/1945. (X. 31.) M. E. és 7760/, 1948. (VII. 22.) Korm. sz. rendeletek). Az árak pontos feltüntetése sok visszaélést akadályoz meg. Az esetleges ártúllépések felderítésére legeredményesebb módszer a próbavásárlás. Meg kell állapítani, rendelkezük-e az állami és szövetkezeti vásározó részleg panaszkönyvvel és betartják-e a panaszkönyvre vonatkozó rendelkezéseket (194/1951. (XI. 10.) M. T. sz. rendelet). Visszaélések vagy egyéb szabálytalanságok esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv rögzítse pontosan az eseményeket, a felvett jegyzőkönyvet a járási (várcsi) tanács vb. kereskedelmi csoportjához kell eljuttani, amely annak alapján a szükséges intézkedést folyamatba teszi. A vásárok tisztasága. A vásárok általános rendjéhez hozzátartozik a tisztaság is. Az ellenőrzés feladata a tisztaság megfelelő biztosítása. Különösen fontos a tisztaság és az egészségügyi rendszabályok betartása a lacikonyháknál és büféknél. Cukorkát és egyéb élelmiszert csak higiénikus, tiszta csomagolópapírban szabad forgalomba hozni. A közvetlen fogyasztásra kerülő cikkeket a portól celofánpapírral vagy egyéb alkalmas módon kell védeni. Az élelmiszer árusításával foglalkozóknak egészségügyi könyvvel kell rendelkezni. A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a könyvben a szükséges orvosi vizsgálat igazolva van-e. A magánkereskedelem és kisipar ellenőrzése. A magánkereskedők és kisiparosok csak érvényes iparigazolvány alapján vásározhatnak. A 16573/1950; (VII. 14.) Bk. M. sz. rendelet a kereskedők és iparosok vásárokon történő árusítását eredetiben felmutatandó iparjogosítványhoz köti. A rendelet értelmében az eredeti iparjogosítvány elvesztése, illetőleg megsemmisülése esetén csak a rendeletben szabályozott megsemmisítési