Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 68. szám

974 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 68. szám. b) a tankötelezettség teljesítését elmulasztó nevelőszülő ellen feljelentést kezdeményez, c) ha a mulasztás oly súlyos, hogy a gyermek fejlődését veszélyezteti, vagy az a) pontban felsorolt intézkedések nem vezettek eredményre, a felügyelőnek haladéktalanul javaslatot kell tennie a megállapodás felbontására és a gyermeknek más nevelőszülőhöz való elhelyezésére, esetleg intézeti beutalására, d) szükség esetén a területileg illetékes gyámügyi előadóval együtt büntetőjogi felelősségrevonás megindítását kezdeményezi a kötelességét súlyosan elhanyagoló, a gyermek tulajdonában álló ruházatot eltulajdonító, vagy abban közreműködő nevelőszülő ellen, e) beteg, egészségügyi felügyeletre szoruló gyermek esetében eljár a körzeti orvosnál, egészségügyi szerveknél az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében. 8. A felügyelő ellenőrzése minden esetben konkrét célkitűzések alapján történjék. A gondozás és nevelés általános vizsgálata mellett egy-egy részfeladat ellátásának megvizsgálását is tartalmazza. Az ellenőrzés után minden alkalommal minden ellenőrzött gyermekről külön-külön rövid jelentést kell írásba foglalnia, melynek tartalmaznia kell a legfontosabb észrevételeket a gyermek magatartásáról, fejlődéséről, iskolai előmeneteléről, ellátásáról és a nevelőszülő munkájáról. A jelentést időrendi sorrendben a gyermek egyéni lapjához kell csatolni. (2) A 6. § 2. pontjában meghatározóit feladat ellátása során: 1. A felügyelőnek a 6. § 5. pontjában felsorolt szervekkel, személyekkel együttműködve folyamatosan fel kell kutatni azokat, akik állami gondozásba vett gyermek eltartására, nevelésére és gondozására, mint nevelőszülők gyermekszeretetből vállalkoznak. Az ezzel kapcsolatos szervező munkát úgy kell irányítani és végezni, hogy munkás, paraszt és értelmiségi nevelőszülőkhöz egyaránt helyezzenek ki állami gondozott gyermekeket. 2. A nevelőszülőnek jelentkező személy vagy család ezociális, erkölcsi és egészségügyi körülményeit a felügyelő köteles kivizsgálni. Ennek során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a gyermek politikai fejlődése biztosítva legyen, tehát kulákhoz és egyéb csztálytllsnséghez gyermeket kihelyezni nem szabad. 3. A hatályban lévő.1940. évi VI. tv. értelmében fertőző tüdőbetegségben szenvedő személyhez nevelésre, gondozásra, dajkaságba gyermeket kihelyezni nem lehet. Ezért, ha a felügyelő az egyéb feltételeket biztosítva látja, hatósági orvosi igazolvány alapján győződjék meg a nevelőszülő egészségi állapotáról. Hasonlóképpen nem lehet nevelésre, gondozásra, dajkaságba kihelyezni fertőző tüdőbetegségben szenvedő gyermekeket sem. 4. Nem lehet vérszerinti szülőjéhez, vagy más tartásra köteles hozzátartozójához, mint nevelőszülőhöz kihelyezni állami gondozott gyermeket. Ettől csupán rendkívül indokolt esetben (pl. ikerszüiés) kizárólag 0—3 éves korú gyermek kihelyezésénél az Oktatásügyi Minisztérium előzetes hozzájárulásával lehet eltérni. 5. Erkölcsi okból állami gondozásba vett gyermek nem helyezhető el abban a községben (városban), ahol a szülei laknak, vagy ahol az állami gondozásba vétel szükségessége felmerült. 6. Nem lehet nevelőszülőkhöz kihelyezni állami gondozott gyermeket az iskolától távoleső településekre (tanyák), ahol a mindennapos iskolalátogatás csak nagy nehézségek árán oldható meg, továbbá azokra a helyekre sem, ahol a felső tagozatba járó állami gondozott gyermek részére a szakosított oktatás nincsen biztosítva. 7. Ka a nevelőszülőnél a kívánt feltételek biztosítva vannak és alkalmasságukról a felügyelő meggyőződött, a környezettanulmányt és egyéb igazolásokat csatolva, javasolja a gyermekvédő otthon igazgatójának állami gondozott gyermeknek a kérelmezőhöz történő kihelyezését. (3) A 6. § 3. pontjában meghatározott feladat az állami gondozottak örökbefogadásának előmozdítása, az arra alkalmas örökbefogadni szándékozó szülők felkutatása a felügyelő egyik legfontosabb feladata. Tekintettel arra, hogy a gyermek családi nevelését és gondozását örökbefogadás útján lehét leginkább biztosítani, az állami gondozott gyermeket elsősorban olyan nevelőszülőhöz kell kihelyezni, aki a gyermeket örökbefogadni kívánja. A felügyelőnek azonban ennek elbírálása előtt a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján vizsgálni kell azt is, hogy az örökbefogadási eljárás megindulása esetén a ha* tályos jogszabályok rendelkezései szerint nincs-e akadálya az örökbefogadás gyámhatósági engedélyezésének; Ha arra lehet következtetni, vagy az állami gondozást elrendelő véghatározatból az tűnik ki, hogy az állami gondozásba vételre nem a szülők mulasztásából, hitájából került sor és annak a közeljövőben való megszűntetésére lehetőság van, tehát a gyámhatóság nem fogja engedélyezni az örökbefogadást, ezt a tényt közölni kell a nevelőszülővel. (4) A 6. § 8. pontjában megjelölt feladatok az alábbiak: 1. A felügyelő a hozzá tájékoztatásért, vagy gyermek kiheíyczásáért forduló felek fogadása, valamint a C. §-ban felsorolt feladatokkal, összefüggő adminisztráció ellátása érdekében heti két napot köteles működési helyén, hiva« tali helyiségében tölteni. 2. Minden felügyelete alatt álló állami gondozott gyermeket köteles a felügyelő egyéni lapon nyilvántartani és a gyermekre vonatkozó iratanyagot külön iratgyűjtőben (irományjegyzék) elhelyezni. 3. A felügyelőnek negyedévenként összefoglaló jelentést kell küldeni a gyermekvédő otthon igazgatójának a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondozottak helyzetéről, a nevelőszülők munkájának értékeléséről, a gyermekek fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, az örökbefogadók és a nevelőszülők jelentkezésének számáról, a felügyelete alá tartozó állami gondozott gyermekeknek a negyedév utolsó napján meglévő létszámáról, az iskolák és a felügyelő, valamint a szolgálati hely vezetője, gyámügyi előadója és a felügyelő kapcsolatáról, a tanács és_a társadalmi szervek segítő munkájáról, illetőleg az ezekk'el kapcsolatos problémákról. 4. A gyermekvédő otthon munkaterve alapján a felügyelőnek minden hónapban egyéni munkatervet kell készíteni, mely magában- foglalja az elvégzendő feladatok ütemezését is. A munkaterv másolatát minden hó másodikáig a gyermekvédő otthon igazgatójának kell megküldeni és egy példányt át kell adni a működési hely hivatalvezetőjének is. 3. A felügyelőnek munkájáról működési naplót kell vezetni. A működési naplóba mindennap röviden — időbeli sorrendben — fel kell jegyezni az aznaoi hivatalos tevékenységet, valamint a hivatali munkából való távolmaradását és annak okát. A működési naplót hetenként egyszer a működési hely hivatalvezetőjének, havonként egyszer pedig a gyermekvédő otthon igazgatójának be kell mutatni. A működési napló valóságnak megfelelő vezetéséért fegyelmi felelősség terheli a felügyelőt. 6. A felügyelő köteles a feladatához tartozó ügyekben hozzáfordulók leveleire válaszolni. így különösen a felügyelete alá tartozó gyermekek szüleinek, hozzátartozóinak, vagy nevelőszülőknek érdeklődő, tanácskérő leveleire. A felügyelő köteles levelezéséről nyilvántartást vezetni és az iratanyagot megőrizni 7. A felügyelőnek a nevelőszülők részére járó tartásdíjat negyedévenként kell igényelni a gyermekvédő otthontól. Amennyiben a nevelőszülő és a gyermekvédő otthon igazgatója között kötött megállapodás értelmében a nevelőszülő felemelt tartásdíjra jogosult, ezen igényének meghosszabbítása és a felemelt tartásdíj további folyósítása érdekében — a szükséges orvosi igazolás csatolása mellett — a felügyelőnek a gyermekvédő othon igazgatójához javaslatot kell tenni.