Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 72. szám

72. szárny TANÁCSOK KÖZLÖNYE 821 2. Az 1954- évi kivetést felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a haszenértéket helyesen, a bérbeadott hasonló helyiségek béréhez mérten, arányosan állapították-e meg. Téves megállapítás esetében az adót a helyesen megállapított haszonérték alapján kell kivetni. 3. A bérbeadott házaknál vizsgálni kell, hogy az adóalapot helyesen saámítoíSák-e ki és az adókulcsot jól alkalmazták-e. Az 1955. évi adót a helyes összegben kell megállapítani. 4. Ideiglenes adómentesség esetén vizsgálni kell, hogy annak időtartama nem jáit-e le, illetőleg a mentesség a 2.720/1949. (III. 20.) Korm. számú rendelet alapján nem szűnt-e meg. ' 5. Bérengedmény esetében meg kell állapítani, hogy ezt a bérlő gazdasági és szociális helyzete indokolttá teszi-e tH. R. 2. § (1) bekezdés, Utasítás (2) bekezdés.) Elfogadható bérengedmény esetén az engedménynek megfelelően az alapbért csökkenteni kell. Ha viszont a bérlő több bért fizet, mint amennyi a bér rend sietek szerint járna (szabadbár), az alapbért változatlanul az 1939. szeptember 1. napján fizetendő bérnek megfelelő összegbea kell számításba venni. 6. Az állandó házadementesség feltételeinek változatlan fennállását helyszíni szemlék útján kell elbírálni. 7. A házbirtokos által helyreállított vagy megosztott lakásoknál vizsgálni kell, hogy az azokkal kapcsolatos költségekhez a bérlő hozzi:járult-e. Hozzájárulás esetében annak összegét — a H. R. 10. § (1) bekezdéséhez fűzett utasítás (3) bekezdésében szabályozott módon — a bérhez hozzá kell számítani. Ha a helyreállító Uakásmnegosztó) bérlő az őt megillető bérbeszámítási jog alapján az egyébként járó bér egy részét nem fizeti, az adóalap kiszámításánál nem a tényleg fizetett (lelakással csekkentett), hanem az egyébként járó bért kell figyelembevenni. 8. A közüzemi díj levonásánál a H. R. 13. §-ának idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. Az egyes tanyaközpontok külterületén fekvő épületek adóztatásánál az erre vonatkozó 149/1950, (V. 27.) M. T, illetőleg a 6.320/H—34/1951. II. a. P. M. számú rendelet (P. K. 37. szám) rendelkezései szerint kell a haszonértéket, illetőleg az adótételt megállapítani. 10. A lakáshelyreáilítási hozzájárulást az egyébként állandóan adómentes épületben lévő clyan lakás után is meg kell állapítani, amelyért a lakást használó dolgozó térítést fizet, illetőleg ezen a címen a járandóságból levonás történik s így a lakás adóköteles. 11. A havi 10 forintot meg nem haladó összegű lakóshelyreJ llltási hozzájárulást pótlólag ki keli vetni, hacsak nem igazolják, hogy ez épület tatarozására és karbantartására a hozzájárulásnál nagyobb összeget fordítottak. 12. Házadólajstromot készíteni nem keli. A kivetett adó lajstromozására később történik intézkedés, úgyszintén később történik intézkedés az adózóknak a kivetett adóról történő értesítésére vonatkozólag is. 712. Határidők és vegyes rendelkezések. 1. A járási (városi, városi kerületi) tanács vb. pénzügyi Osztálya 1955. január 31-ig köteles az adót kivetni. 2. A megyei tanács vb. pénzügyi osztálya 1955. február 10-ig köteles egyrészt a járási (városi, városi kerületi) pénzügyi osztályok házadókivetését felülvizsgálni mind jogszerűségi, mind sziámszaki szempontból, másrészt a „Házjegyzék" elkészítésének helyességet ellenőrizni. 3. A „Házjegyzék^-ről járási, illetőleg megyei összesítőt kell készíteni s az utóbbit a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya 1955. február 20-ig köteles a Pénzügyminisztériumhoz felterjeszteni. A jegyzék összesítésénél a magántulajdonban lévő épületek számát, a házadó és lakáshelyreáilítási hozzájárulás együttes összegét, valamint azt kell kimutatni, hogy hány épület adózik a Központi Adóhivatalnál, hány a járási pü. osztály állami vállalatokat és szövetkezeteket adóztató részlegénél és hiány épületet kezel az Ingatlankezelő Vállalat. 4. A magántulajdonban lévő épületekre vonatkozó házadóbevallási nyomtatványokat a pénzügyminisztérium közvetlenül megküldi a megyei tanácsok vb. pénzügyi osztályai részére. 5. Azzal a házbirtokossal szemben, aki adóbevallását határidőben be nem nyújtja, illetőleg abba valótlan adatokat jegyez be, vagy adatokat hallgat el. a H. R. 28., 30. és 31. §-aiban foglalt büntető rendelkezéseket kell alkalmazni, Polónyi-Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter helyettese, 3.451—13/3/1954. P. M. Az állami szervek, intézmények, vállalatok és szövetkezetek 1955. évi házadóbevallása. (1) Állami szervek, intézmények, továbbá állami (tanácsi) vállalatok a kezelésükben lévő épületekről, valamint a kisipari termelőszövetkezetek, föídművesszövetkezetek és ezek felügyeleti és irányító szervei a tulajdonukban lévő épületekről házadóbevallást kötelesek adni. A bevallást 1954. évi december hó 25. napjáig a forgalmi adókezeléssel megbízott járási (Budapesten az V. kerületi) tanács vb. pénzügyi osztályának állami vállalatokat és szövetkezeteket adóztató részlegénél — a közvetlenül minisztérium alá rendelt vállalatoknak a Központi Adóhivatains'l —, kell benyújtani. E2) A bevallásban az adóköteles és adómentes épülete* ket községenkénti (kerületenkénti) csoportosításban utca-, házszám-megjelöléssel kell feltüntetni. Adómentes épületek esetében az adómentesség jogcímét is meg kell jelölni. Az adóköteles épületeknél, ha azokat vagy íizok egy részét bérbeadás útján hasznosítják, az 1954. évi november hóra járó, szolgálati lakásoknál a levont tényleges bér tizenkétszeresét, ennek hiányában a kollektív szerződésben megállapított, illetőleg az SZTK egyenérték évi összegét — közülük a magasabb összeget — kell bevallani. November hónapban üresen álló helyiségnél a korábbi bérbeadás utolsó hónapjában fizetett bért kell számításba venni. A saját használatban lévő adóköteles épület (részieknél a 25 négyzetméter alapterületet meg nem haladó helyiségek számát, a 25 négyzetméter alapterületet meghaladó helyiségeket pedig külön-külön azok alapterületének feltüntetésével (pl. könyvelési iroda 30 négyzetméter, könyvelőség 3G négyzetméter stb ) kell bevallani. A saját használatban álló nyilt üzlethelyiségek haszonértékét clyan összegben kall bevallani, amennyiért azt az adózó — a fennálló rendelkezések szerint — bérbeadás útján hasznosíthatná. (3) Állami szervek, intézmények, vállalatok és szövetkezetek kezelésében, illetőleg tulajdonában lévő üdülőépületek után, ha azokban a szakszervezet áütal beutaltaktól 2 Ft-ot vagy ennél nagyobb összeget szednek, a vendégnapok számát (a beutaltak száma X azok által az üdülőben töltött napok száma) kell bevallani Ha a beutaltaktól díjat nem szednek, az üdülőépületnek azt a haszenértékét kell bevallani, amennyiért az épület bérbeadás útján hasznosít ha-t ó lenne. (4) A házadóbevallást az (1) bekezdésben megjelölt s az állami szerv, intézmény, vállalat, szövetkezet székhelye szerűit illetékes szervnél kell benyújtani. A bevalláson kívül azonban a 3.421—1/1954. P M. számú utasításban foglaltaknak megfelelően december 31-ig az épület fe/cvése szerinti községi (kerületi) tanács vb. pénzügyi szervei^ hez be kell jelenteni, hogy az illető községben (kerületben) milyen utcában, milyen házszám alatt lévő épület van az adózó kezelésében (tulajdonában) és az erre vonatkozó adóbevallást melyik pénzügyi szervnél nyújtotta be^ (5) A bevallást a mellékletben közölt minta szerint célszerű elkészíteni. (6) A jelen utasítással szabályozott adóbevallási kötelezettség az ingatlankezelő vállalatokra nem vonatkozik^ Polónyi-Szücs Lajos s. k., a pénzügyminiszter helyettese.