Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 70. szám

806 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 70. szám. A begyűjtési miniszter 728.500 1954. Bgy. M. számú utasítása az 1954. augusztus 31. napjáig teljesített hízott sertés beadás után kukorica kiutalásáról. Valamennyi megyei és járási begyűjtési hivatal vehetőjéhez, valamint a megyei termény forgalmi vállalatok igazgatóihoz. A 20.2.04/1954. Bgy. M. számú utasítás (megjelent a Heiyi Tanácsok Közlöny© 1954. január 31-i, 8. és a Begyűjtési Értesítő 1954 január 28-i, 4. számában) alapján a folyó évben augusztus 31-ig a terület után beadott hízott sertésekért a sertés-beadót természetben megillető kukorica kiutalását a következőkben szabályozom': 1 A járási begyűjtési hivatalok haladéktalanul állapítsák meg a kukoricakedvezményben részesített termelőknek járó kukorica mennyiségét. Ennek során a járási begyűjtési hivatalok: a) a kukoricakedvezményekről a begyűjtési megbízottak óltal vezetett kimutatás adatait az egyéni nyilvántartási lapok vonatkozó adatainak összehasonlításával vizsgálják felül, továbbá b) a kukorica kiuta-ásban részesítendő termelőkről, i— tehát azokról, akiknek a 20.204/1954. Bgy. M. számú utasítás alapján járó kukoricakedvezmény mennyisége a kukorica-, árpa-, 2>ab- és burgonyabeadási kötelezettség együttes mennyiségét meghaladja, összeállítást készítsenek. A járási begyűjtési hivatalok az összeállításokból községenként az eredeti példányokat — a kukorica kiutalása végett — a termelő lakhelye szerint illetékes megyei terményforgalmi vállalathoz, a másolati példányokat pedig a megyei begyűjtési hivatalhoz küldjék meg. 2. Ha a kukorciakedvezményben részesített termelőnek búzából, rozsból, vagy napraforgóból hátraléka állna fenn, ami a Begyűjtési Értesítő folyó évi szeptember hó 23-i számában megjelent 1. sz. öszi terménybegyüjtési tájékoztató 1. pontjában foglaltak szerint nem került volna átütemezésre, vagy behajtásra, ezt a hátralékot kukoricára kell átütemezni és ennek megfelelően csökkenteni kell a kiutalandó kukorica mennyiségét. 3 A megyei terményforgalmi vállalat a megküldött összeállítások alapján egyrészt a termelőket, másrészt a termelők Lakhelyén lévő, vagy ahhoz legközelebb fekvő telepét értesítse a kukorica kiutalásáról. 4. A sertésbeadók részére májusi morzsolt alapon járó kukoricát csöveskukoricában kell kiadni. A kiszolgáltatásra kerülő csöveskukorica mennyiségét a tényleges víztartó 1 :m alapján kell megállapítani. A kukorica kiutalásban részesülő termelők a kukoricáért májusi morzsolt alapon számítva q-ként 52 Ft-ot tartoznak téríteni. A terményforgalmi vállalat az értékesítési árnál alacsonyabb áron történő kiszolgáltatásból származó árbevételi kiesést számolja el az eredmény terhére, amelyet korrekcióként fogok figyelembevenni. 5. A sertésbeadás utáni kukorica kedvezményre jogosult dunai árvízkárosult termelők részére is a jelen utasításban foglaltak szerint a folyó évben kell — az árvíz címén adott mérséklés, vagy egyéb körülmény folytán — a kukorica, árpa, zab és burgonyabeadási kötelezettségből esetleg le nem vonható kukorica mennyiséget visszautalni. Ebből kifolyóan hatályonkívül helyezem a dunai árvízkárral kapcsolatos 726.850/1954. Bgy. M. számú utasítás II 4, pontjának második bekezdését. 6. A megyei begyűjtési hivatal vizsgálja felül a járási begyűjtési hivataloktól beérkező összesítéseket és folyó hó 30-i beérkezéssel a minisztérium Terménybegyüjtési főosztályának jelentse a sertésbeadók részére a megyei terményíorgalmi vá-lalat útján kiutalt kukorica mennyifiégét. 7. A járási és megyei begyűjtési hivatalok, valamint a megyei terményforgalmi vállalatok a kukorica kiutalással kapcsolatos feladatokat úgy hajtsák végre, hogy az érdekelt termelők a sertésbeadás után kukorica járandóságukat legkésőbb folyó évi november hó 30-ig megkapják. Sághy Vilmos s. k., a miniszter első helyettese, A város- és községgazdálkodási miniszter, az Építő és Faipari Dolgozók Szakszervezete, valamint a Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete elnökségének 82 1954. V. K. G. M. számú együttes határozata az üzemi kollektív szerződések módosításáról. Az üzemi kollektív szerződések (továbbiakban: szerződés) törvényességének biztosítása céljából a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete 15. § (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a jóváhagyott szerződést módosítani, kiegészíteni lehessen, hogy az az élettel lépést tudjon tartani. A szerződések módosításánál az eddigiek során az a gyakorlat alakult ki, hogy a szerződést kötő felek minden olyan kötelezettségvállalásra, melyet nem tudtak határidőre, vagy a szerződés érvényességének tartama alatt teljesíteni, határidőmódosítást, vagy törlést kértek. Ez volt a gyakorlat akkor is, ha a vállalat a saját hibájából nem tudta teljesíteni valamely kötelezettségét, de akkor is> ha felsőbb szervek adtak olyan utasítást (tervmódosítás, beruházások megváltoztatása stb.), mely magával vonta a szerződés módosítását. A szerződések végrehajtásának ellenőrzése során felszínre kerültek olyan eljárások, melyek sértik a kollektív szerződések törvényességét, lejáratják tekintélyét. Ilyen esetek a következők: A vállalati igazgatók és üzemi bizottságok nem kérik a kollektív szerződések módosítását, nem tájékoztatják a kollektív szerződésben történő változásokról a dolgozókat, akiknek hozzájárulásával kötötték meg a szerződést, Azok a vállalatok, melyek beküldték módosítási kérelműket, legtöbb esetben késéssel, a határidők lejárta után tették azt meg. Egyes esetekben a felsőbb szervek intézkedései ellen-* tétben állnak a szerződésben vállaltakkal. El-fordul, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget — saját elhatározásból, vagy felsőbb intézkedésre —» másra fordítják, mint amire a szerződésben vállalták. Gyakran fordul elő olyan tervmódosítás, amely maga után vonja a szerződés megváltoztatását vagy kiegészítés síi. A szerződésen azonban ezt nem vezetik keresztül, a dolgozóknak pedig vagy egyáltalán nem, vagy csak hót napok múlva, esetleg az év végén hozzák tudomásárai Sok esetben teljesen feledésbe megy egy-egy vállalás. Megnehezítette a szerződést kötő felek és a jóváhagyó szervek helyzetét a szerződés módosításával kapcsolatosan az, hogy a követelmények szerint a legkisebb változásnál is módosítást kellett kérni. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkársága 1954, augusztus hó 28-án megtárgyalta a szerződések módosításának egyszerűsítését. Határozatot hozott a Munka Tör-* vénykönyve végrehajtási rendeletének 15. §. (2) bekezdésben foglalt eljárás szabályozására. A határozat szerint: I. Módosítani kell a kollektív szerződést, a) ha törvény, törvényerejű rendelet és annak megfelelően hatósági határozat a kollektív szerződés módosítását szükségessé teszi, b) ha módosítják (csökkentik vagy növelik) a beruházási kereteket és ennek következtében a kollektív szerződésben foglalt egy, vagy több kötelezettségvállalás részben módosul, vagy egyáltalán nem teljesíthető. Ezekben az esetekben a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács VB. elnöke és a szakszervezet elnöksége a hozott határozattal, tervmódosítással stb, egyidejűleg in*