Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 69. szám

69. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 783 (3) Az Országos Takarékpénztár mindenegyes vevőről külön nyilvántartást vezet és gondoskodik arról, hogy a szerződésben előírt törlesztésnek a vevő eleget tegyen. (4) Az Országos Takarékpénztár a befolyt vételárak után az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtóbizottságának 3%-os részesedést köteles átutalni- A részesedés az állami lakóházak, vagy egyéb állami épületek fclyó javítási és felújítási munkáira használható fel. (5) Az Országos Takarékpénztár az illetékes tanács végrehajtóbizottságát megillető részesedést negyedévenként utalja át. (6) A megye székhelyén működő ingatlankezelő vállalat ingatlanközvetítő részlege (a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat) az állami ingatlanok értékeléséért és közvetítéséért 35 forint díjat számíthat fel a vevő terhére. Elidegenítés mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek részére. 6. §• (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére — az általuk kizárólag gazdasági célra használt \agy ilyen célra szükséges — kisebb házingatlanok tartós és ingyenes használatra adhatók át. (2) Az (1) bekezdés alapján átadott ingatlanok a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös vagyonához tartoznak. A termelőszövetkezet a tartós használatra átengedett házingatlant, vagy házinga Janókat köteles nyilvántartani. (3) A mezőgazdasági termelőszövetkezet a tartós használatra átengedett ingatlant el nem idegenítheti, meg nem terhelheti és bérbeadás útján nem hasznosíthatja. Az ilyen ingatlant mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak egyéni használatra semmilyen címen átengedni nem lehet. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezet a tartós használatra áíadott ingatlan állagának felújításáról és folyó karbantartásáról saját költségén tartozik gondoskodni. A használatbaadás időpontjától kezdődően sajátjából köteles az esetleges köztartozásokat és közüzemi díjakat fizetni. Ha a termelőszövetkezet a részére átadott ingatlant korábban is használta, a korábbi használat után hátralékos bért csak az ugyanerre az időszakra esedékes köztartozások és közüzemi díjak erejéig köteles megfizetni. (5) Ha mezőgazdasági termelőszövetkezet más termelőszövetkezetbe, illetve termelőszövetkezeti csoportba olvad be, vagy ha ilyennel egyesül, a részére tartós és ingyenes használatra átengedett házingatlanok az új termelőszövetkezet használatába kerülnek. Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet feloszlik, a tartós használatra átengedett házingatlanok tekintetében a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizoltságának város- és községgazdálkodási osztálya (a Budapesti Lakásgazdálkodási Igazgatóság) a korábbi intézkedéstől (tartós használatra történt átadástól) függetlenül, új határozatban intézkedik. (6) Az ingatlanoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére való átengedése kérdésében a jelen rendelet 1. §-ában megjelölt szerv dönt. 7. §• Ha a bérbeadás útján hasznosított állami ingatlan elidegenítését kisipari szövetkezet kéri, az elidegenítés tekintetében a jelen rendeletben szabályozott módon kell eljárni, azzal az eltéréssel azonban, hogy a kisipari szövetkezet az elidegenített ingatlan vételárát olyan törlesztési feltételekkel fizetheti, hogy az évenként fizetendő részletösszeg az évi bérleti díj címén fizetett összegnél kevesebb nem lehet. Üres beltelkek (be nem épített házhelyek) elidegenítése. 8- §• (1) Üres beltelket (be nem épített házhelyet) csak magánerőből történő lakóház építése céljára lehet elidegeníteni. Errevonatkozóan az 1/1954. (II. 28.) V. K. G. M. számú együttes rendelet rendelkezései az irányadók. (2) A magánerőből történő lakóházépítkezés előmozdítása érdekében az állami tulajdonban lévő házingatlanokhoz csatlakozó nagyobb kiterjedésű beltelkeket (kerteket, udvarokat) házhelyjuttatás céljából meg lehet osztani. (3) A megosztásnál figyelembe kell venni a város- (község-) rendezési szabályokat és szempontokat, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a megosztás folytán keletkezett házhelyek általában 150— 400 négyszögöl nagyságúak legyenek. Figyelni kell továbbá arra is, hogy a megosztás folytán keletkező házhelyeket külön bejárattal lehessen közterületről megközelíteni. (4) A megosztásra vonatkozó javaslatot a területileg illetékes városi (községi, fővárosi és városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási szerve készíti el és terjeszti jóváhagyásra a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága város-és községgazdálkodási osztálya, Budapesten a fővárosi tanács végrehajtóbizottsága városrendezési és építészeti osztálya elé. (5) A megosztási terveket a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási osztálya (Budapesten a városrendezési és építészeti osztály) felülvizsgálja, és ha a megosztás az építésügyi szabályzatoknak megfelel, — a tervet jóváhagyja. A jóváhagyott tervek alapján a házhelvek elidegenítését illetően [1/1954. (II. 28.) V. K. G. M. számú együttes rendelet] a területileg illetékes tanács végrehajtóbizottsága intézkedik. (6) Ha a községnek város- és községgazdálkodási szerve nincs, a megosztási javaslatot és tervet a községi tanács végrehajtóbizottságának megkeresésére az illetékes járási tanács végrehajtó-* bizottságának város- és községgazdálkodási szerve készíti el.