Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 68. szám

68. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 747 d) a havidíjas dolgozóknál a besorolás szerinti alapbért kell alapul venni. (3) A nyugdíj összegének megállapításánál az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését, vagy az ötvenötödik életév betöltését megelőző tizenkét •havi munkabérátlagot kell alapul venni, ha az az igénylőre kedvezőbb. (4) A szakmunkás nyugdíjának összegét a szakképzettségének megfelelő munkakörre a nyugdíjazás időpontjában érvényes munkabérszabályok szerint a (2) bekezdés a)—c) pontjában megállapított bér alapján kell kiszámítani, ha az így kiszámított nyugdíj összege reánézve előnyösebb. (5) A (4) bekezdés szempontjából szakmunkás az, akinek ipari szakképesítése van. (6) A (4) bekezdés rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a szakmunkás a) az ellátás megállapításánál figyelembe vehető munkaviszonyok tartamának legalább felerészében szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott; b) nyugdíjazását közvetlenül megelőzően már nem szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. R. 26. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj megállapításánál a baleseti járadék összegét az átlagos munkabér kiszámításánál munkabérként kell figyelembe venni. (2) A természetben kapott járandóságot pénzértékre kell átszámítani. A pénzértékre átszámítás tekintetében a betegségi biztosítás szabályai az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a természetben adott teljes ellátást havi 350 forintban, az étkeztetést pedig havi 300 forintban kell számításba venni. (3) A mellékfoglalkozásban és második állásban köpött munkabért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a dolgozó heti munkaideje a főfoglalkozásában (első állásában) munkakörérc (foglalkozására) előírt teljes munkaidőnél kevesebb. A mellékfoglalkozásból (második állásból) származó keresetet olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben a mellékfoglalkozás (második állás) a dolgozó munkaidejét a teljes heti munkaidőre kiegészíti. A keresetnek ezt meghaladó részét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a dolgozó a második állásban, illetőleg mellékfoglalkozásban is megszerezte a nyugdíjra Való jogosultságot. (4) Az ellátás összegének megállapításánál havi 6000 forintot meghaladó munkabérátlagot figyelembe venni nem lehet. (5) Az ellátás összegének kiszámításánál a Vasutak poggyászhordárainak keresetét abban az öszszegben kell figyelembe venni, amely után a munkáltató a betegségi biztosítási járulékot fizeti. R. 27. §. A baleseti járadék kiszámításának alapja a balesetet közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt elért munkabér havi átlaga. Ha a dolgozó a balesetet megelőzően tizenkét hónapnál rövidebb időn át dolgozott, ez alatt a rövidebb idő alatt elért munkabér havi átlagát kell alapul venni. Ha a baleseti sérült állapotában változás következik be, a baleseti járadék, illetőleg a baleseti eredetű rokkantság alapján járó rokkantsági nyugdíj összegének megállapításánál azt a munkabérátlagot kell figyelembe venni, amely-i nek alapján a balesetből kifolyólag első ízben állapítottak meg járadékot vagy nyugellátást; Egyebekben a baleseti járadék kiszámításánál a R. 26. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni. T. 19. §. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj törzsnyugdíjból és nyugdíjkiegészítésből áll. T. 20. §. Az öregségi törzsnyugdíj a nyugdíj megállapításának alapjául szolgáló munkabér ötven százaléka. T. 21. §. (1) A rokkantsági törzsnyugdíj annál, aki munkaképességet mind rendes a nyugdíj keresőfoglalkozása, mind bármely ma*álfáil* más foglalkozás tekintetében telje- s*^"-6 sen elvesztette és mások gondozá- muakabéi sára szorul (I. csoportbeli rokkant): a) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképtelenség esetében 8C%-a b) egyéb okból eredő munkaképtelenság esetében 70%-a aki munkaképességét mind rendes keresőfoglalkozása, mind bármely más foglalkozás tekintetében teljesen elvesztette, de mások gondozására nem szorul (II. csoportbeli rokkant): a) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképtelenség esetében 70%-a b) egyéb okból eredő munkaképtelenség esetében 60%-a aki rendes keresőfoglalkozásában a szokásos munkafeltételekkel rendszeres munkára képtelen és munkaképességét legalább kétharmad részben egyébként is elvesztette, úgyhogy megmaradó munkaképességével rendszeresen nem, vagy korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb minősítésű vagy lényegesen kisebb képzettséget kívánó foglalkozásban tud dolgozni (III. csoportbeli rokkant): a) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképességcsökkenés esetében 60%-a b) egyéb okból eredő munkakC'pességcsökkenés esetében 50%-a*