Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 3. szám

3. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33 beni egyenértéke, (ha a dolgozó a természetben kapóit szolgáltatásokért készpénzbeni ellenszolgáltatást fizet, ennek összegét az egyenértékből le kell vonni), e) fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozók eszmei munkabére (eszmei munkabér egyenlő a legutoljára élvezett javadalmazással), f) a közszolgálati munkáltatók által fenntartott és a 40 Alkalmazottak jóléti intézményeinek támogatása rovatról támogatott bölcsődéknek, napközi otthonoknak, konyháknak és étkezdéknek, valamint üdülőknek a fenti pon+oknak megfelelő kiadásai. (Nem értendők ide a vállalati, üzemi napközi otthonok és bölcsődék; vállalatok, üzemek által fenntartott üdülők, konyhák és étkezdék, ahol továbbra is az általános szabályok szerint történik a járulék fizetése). (2) Az (1) bekezdés alatt megjelölt járulékalapot csökkenteni kell azokkal a bérjellegű járandóságokkal, amelyeket azoknak a mezőgazdasági munkásoknak fizetlek ki, akik után a társadalombiztosítási járulékot bélyegben keil leróni. Az így kiszámított járulékalap után a 6% betegségi biztosítási járulékot kell fizetni. (A 4% nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. mert annak elszámolását a pénzügyminisztérium központilag intézi.) (3) Az (1) bekezdésben megjelöit rovatokra és tételekre visszafolyó térítményékkel a járulék alapot csökkenteni kell. (4) A járulék a tárgyhónapot követő hó első napján esedékes és ezt ennek a hónapak a 15. napjáig késedelmi pótlékmentesen lehet átutalni. (5) A 41 Alkalmazottak kulturális támogatása rovatról a szakszervezetnek adott támogatás Terhére alkalmazott dolgozók (karmester, tánctanító stb.) be_ és kijelentését, valamint társadalombiztosítási járulék fizetését nem a támogatást nyújtó költségvetési szervnek, hanem a szakszervezetnek kell teljesítenie az általános szabályok szerint. (6) A 42 Egyéb támogatás rovatról javadalmazott előirányzatos folyószámlarendben gazdálkodó szervek alkalmazottainak társadalombiztosítási járulékát nem a támogatást nyújtó költségvetési szervnek, hanem az előirányzatos foiyószámlarendben gazdálkodó szervnek kell fizetnie az általános szabályok szerint. 4 §• (1) Bruttó járulék lerovás történik azoknál az illetményszámfejtő szerveknél, amelyek betegségi biztosiiási segélyezést nem látnak el (ahol nincs úgynevezett ..hivatali kifizetőhely" pl. községi tanácsok). Ezek a szervek a teljes járulék összegét átutalják. (2) Nettó járulék lerovás történik azoknál az illetményszámfejtő szerveknél, amelyek betegségi biztosítási segélyeket folyósítanak (úgynevezett „hivatali kifizetőhelyek"). Ezek a. szervek a tárgyhónapra esedékessé váló segélyeket (táppénzeket, szülési, temetkezési stb. segélyeket) a 18 Közteher rovat terhére a segélyre jogosult biztosított részére kifizetik, az SZTK. részére viszont csak a segélyekkel csökkentett betegségi biztosítási járulékot utalják át. Az SZTK. tehát segélyek fedeze'ére 1954. évben ellátmányt már nem utal ki. A kifizetésre kerülő segélyek összegét a pénztári tervbe nem keil beállítani. Azt az SZTK. helyiszervei saját pénztári tervükben tervezik. (3) A kifizetett betegségi biztosítási segélyekkel kapcsolatos adatokat (az egyéb kifizetésektől elkülönített) naplóban keli egy tárgyhónapra vonatkozóan folyamatosan és időrendben vezetni. A hivatal saját pénzlárnaplójába az egy napon kifizetett segélyeket egy összegben kell feljegyezni. A kifizetési okmányokat a külön napló mellett kell megőrizni. 5. §. (1) Az 1. § (1) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek az SZTK. helyi szerveinél vagy a Nyomtatványellátó Vállalatnál beszerezhető „összesítő" űrlapon az SZTK. illetékes helyi szervéhez költségvetési címenkint a tárgyhónapot követő hó 15-ig bejelenteni a tárgyhavi járulékalap és az ez után esedékes 6% járulék összegét. A 4. § (2) bdkezdésbe tartozó szervek ezenkívül az .,Összesítő" űrlapon még azt is feltüntetik, hogy a tárgyhónapra mekkora öszszegű segélyt fizettek ki és ennek a járulékból való levonása után mennyi az SZTK-nak átutalandó járulék öszszege. (2) Az ,,összesi!ö"_ben kimutatott járulék összegét a 18 Közteher rovat terhére az SZTK. illetékes helyi szerve részére az „Összesítő" megküldésével egyidejűleg, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell átutalni. (3) Ha a 4. § (2) bekezdés szerint kifizetendő segé'y ösz, szege meghaladja a járulék összegét, akkor a különbözetet az SZTK. illetékes alközpontja a hivatali kifizetőhely kérésére 3 napon belül megtéríti. A megtérített összeget a 18 Közteher rovaton lérííményként kell elszámolni. A segély összegének megtérítését nem kell kérni, ha előreláthatóan a következő hónapban esedékessé váló járulékokból e segélyeket fedezni lehet. Ebben az esetben a következő havi „összesítődben külön sorban fel kell tüntetni az előző hónapban kifizetett, de még el nem számolt segélyek összegét és az átutalásra kerülő járulék összegét ezzel csökkenteni kell. (4) A járuléknak az SZTK javára lörténő átutalása alkalmával a csekken (utalványon) ..SZTK. járulék", a segélykifizetések céljára történő pénzfelvétel alkalmával pedig a készpénz csekken „SZTK. segély" megjelölért kell feltüntetni. 6. §. (1) A hivatali kifizetőhellyel rendelkező szervek a költségvei és 01 Állományba tartozók béralapja rovata terhére fizetett dolgozóikról társadalombiztosítási nyilvántartást .nem vezetnek és ezeket á dolgozókat PZ SZTK.-hoz be-, illetve kijelenteniük sem kell. A nyilvántartást illetmény számiejtő lap helyettesíti, amelyet a nyugdíjjogosultság igazolásához szükséges adatok miatt 50- évig meg kell őrizni. Ezek a szervek azonban az egyéb rovalok terhére fizetett dolgozókról az SZTK. helyi szerveinél és a Nyomtatványellátó Vállalatnál beszerezhető nyomlatványürlap felhasználásával nyilvántartást (cikkszám 3503—6) kötelesek vezetni. Ebbe a „Nyiivántaríás"-ba az adatokat a dolgozó be- és kilépésének napját követő hó 15. napjáig kell bevezetni. (2) A hivatali kifizetőhellyel nem rendelkező szervek minden munkaviszonyban álló és bármely rovat terhére fizetett dolgozóikat az SZTK. helyi szerve által meghatározott (egyéni vagy lajstromos) módon az általános szabályok szerint bejelenteni tartoznak. (3) A dolgozó közvetlen hivatali főnöke, vagy ha ilyen nincsen, maga a dolgozó az orvosilag igazolt keresőképtelen megbetegedés első és utolsó napját 24 órán belül anyagi és fegyelmi felelősség mellett az illetményszámfej tőszervyel közölni tartozik. Az egyéb okból történő teljes munkanapi mulasztást szintén közölni kell. (4) Ugyancsak 24 órán belül közölni kell az illetményszámfejtő szervvel a 02 Állományon kívüliek béralapja rovat bértételének terhére alkalmazott és csak alkalmilag foglalkoztatott dolgozók nevét (asszonyoknál leánykori név is) születési adatait (év. hó. nap. helység), a dolgozó anyja nevét, az alkalmazás kezdő és befejező napját, végül e munkabér összegét 7. §. (1) A bejelentési késedelem, vagy mulasztás esetében az SZTK. helyi szervei a 3/1952. (XI. 2.) SZOT. számú szabályzat bírságolási, rendelkezéseit alkalmazzák. Járulék átutalási késedelem, vagy mulasztás esetében ez SZTK. havi 3% késedeimi pótlékot számít fel. A bírságok elkerülése érdekében szükséges, hogy a közszolgálati munkáltatók a társadalombiztosítási kötelezettségeiknek határidőben eleget tegyenek. (2) A bírságot és késedelmi pótlékot nem szabad a 18 Közteher rovatról kifizetni, hanem a ténylegesen felmerült bírságokra, késedelmi pótlékokra a 16 Szolgáltatás rovaton negyedévenkint utólag kell póthitelt igényelni. A póthitel igénylésekor meg kell nevezni azt, aki a késedelemért, vagy a mulasztásért felelős és közölni kell. milyen intézkedések történtek annak érdekében, hogy a jövőben késedelem vagv mulasztás ne forduljon elő. Bírságra és késedelmi pótlékra előirányzatot tervezni, vagy póthitelt előzetesen igényelni nem szabad.