Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 59. szám

624 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám. 21. §. (1) A rokkantsági törzsnyugclíj anná!, aki munkaképességét mind rendes ke- A nyiIírdfj reső foglalkozása, jnind bármely más megA1i|l foglalkozás tekintetében teljesen el- aüW vesztette és mások gondozására szorul ^uSíwr (I. csoportbeli rokkant): o) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképtelenség esetében — — — — — — — 80%-a, b) egyéb okból eredő munkaképtelenség esetében — — — — — — — 70%-a, aki munkaképességét mind rendes kereső foglalkozása, mind bármely más foglalkozás tekintetében teljesen elvesztette, de mások gondozására nem szorul (II. csoportbeli rokkant): a) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképtelenség esetében 70%-a, b) egyéb okból eredő munkaképtelenség esetében — — — — — — — 60%-a, aki rendes kereső foglalkozásában a szokásos munkafeltételekkel rendszeres munkára képtelen és munkaképességét legalább kétharmad részben egyébként is elvesztette, úgyhogy megmaradó munkaképességével rendszeresen nem vagy korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb minősítésű vagy lényegesen kisebb képzettséget kívánó foglalkozásban tud dolgozni (III. csoportbeli rokkant): a) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképesség csökkenés esetében — — — — — 60%-a, b) egyéb okbó! eredő munkaképességcsökkenés esetében — — — — — 50% -a*. (2) A III. csoportba tartozik az is, akinek munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében hatvanhét százalékot elérő, de kilencven százalékot meg nem haladó mértékben csökkent. 22. §. Nyugdíjkiegészítés címén az 1945. évi január hó 1. napja óta munkaviszonyban töltött minden év után a törzsnyugdij egy százaléka jár. 23. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj megállapításánál figyelcmbeyett munkabérnél több nem lehet. (2) Az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi ötszáz forint, illetőleg — ha a nyugdíj megállapításánál figyelembeveit munkabér hetvenöt százaléka ennél kevesebb — a munkabér hetvenöt százalékának megfelelő összeg. (3) A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi ötszáz forint, illetőleg — ha a nyugdíj megállapításánál figyelembevett munkabér ennél kevesebb — a munkabérnek megfelelő összeg. 24. §. (1) Az özvegyi nyugdíj az elhalt férj részére öregség esetére járó nyugdíj ötven százaléka. (2) Üzemi baleset, vagy foglalkozási beíe^-ég következtében meghalt férj özvegyének nyugdíja -a férj részére öregség esetére járó nyugdíj hetven százaléka. 25. §. (I) Az árvaellátás összege gyermekenként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de legalább havi száz forint; azoknak az árváknak a részére pedig, akiknek mindkét szülője meghalt (sáfilőtien árvák), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás, de legalább havi százöí.en forint jár. (2) Azt a gyermeket, akinek életbenlévő szülője rokkant, vagy akit életbenlévő szülőié elhagyóit és róla nem gondoskodik, az árvaellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni. Az árvaellátás összegét a tartásra képes szülőtől be kc!l hajtani, ha gyermekének eltartására képes, azonban gyermekéről nem gondoskodik. (3) A szülői nyugdíj az özvegyi nyugdíjul egyenlő. Ha több szülő, illetőleg nagyszülő jogosult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg. (4) Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj együttes összege nem haladhatja meg az elhalt férj részére öregség esetére ""áró nyugdíj százhuszonöt százalékát; ha meghaladná, az ellátásokat — az Özvegyi nyugdíj kivételével — arányosan csökkenteni kell. Ha azonban az árvaellátás ennek következeiében az (1) bekezdésben megállapított legkisebb összeget nem érné el, azt e re ki kell egészíteni. 26. (1) Az ellátás az erre jogosultat — a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve — c;«ik egyféle címen illeti meg. Az, aki többféle címen jogosult ellátásra, választhat, hogy ezek közül melyiket igényli. (2) Ha az özvegy által választott el'á'iásfeszege az ötszáz forintot nem éri el, ezt az összeget az öt egyéb címen megillető ellátás összegével, legfeljebb azonban ötszáz forintra ki kell egészíteni. 27. Nem lehet rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak a részére, aki az öregséqi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, akinek rokkantságát üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta. 28. §. (1) A munkaképességnek üzemi baleset vagy foglalkozási betegség által okozott csökkenése esetén járó baleseti járadék a 16—25%-os sérülteknél (1. fokozat) a munkabér 8%-a, a 26—35%-os sérülteknél (2. fokozat) a munkabér 10%-a, a 36—49%-ös sérülteknél (3. fokozat) a munkabér 15%-a,