Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 57. szám

604 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57. szám A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.075 1954. (IX. 14.) számú határozata a téti járás megszüntetéséről. 1. A Minisztertanács 1954 október 1-i határidő­vel elrendeli a téti járás megszüntetését. Községei közül: Felpéc, Gyömöre, Győrszemere, Kajár, Koroncó, Sokorópátka, Tényő, Tét községeket a győri járásba, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós községeket a Csornai járásba, Csikvád, Gyarmat, Malomsok, Szerecseny közsé­geket a Veszprém megyei pápai járásba osztja be. Ugyanekkor a győri járás községei közül Ásvány­ráró és Hédervár községeket a mosonmagyaróvári, Bezi és Enese községeket pedig a csornai járáshoz kell csatolni. A csornai járás községei közül Keme­nesszentpéter községet a Veszprém megyei pápai járásba kell beosztani. 2. A jelen határozat végrehajtásáról a Győr me­gyei és Veszprém megyei tanács vb. elnökei gondos­kodjanak. Gerö Ernő s. k., a Minisztertanács első elnök­helyettese. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2.080/1954. (IX. 9.) számú határozata az építőipari kisiparosok és szövetkezetek működésével kapcsolatos egyes kérdésekről. (Nem teljes szöveg.) 1. Állami és társadalmi szervek iparengedéllyel nem rendelkező személyeknek építőipari munkák kivitelezésére — ideértve a felújítási, tatarozási és fenntartási munkákat is — nem adhatnak megbízást. Aki érvényes iparengedély nélkül állami vagy tár­sadalmi szerv, vagy rendszeres ellenszolgáltatásért magánszemély részére építőipari munkát végez, ki­hágást követ el s ellene az 1953. évi 14., illetőleg 16. számú törvényerejű rendelet alapján kihágási, ille­tőleg szabálysértési eljárást kell indítani. A pénzügyi lebonyolító szervek iparengedéllyel nem rendelkező személyek részére nem folyósíthat­ják az építőipari munkák ellenértékét. Ezt a rendel­kezést a már folyamatban lévő építőipari munkák ellenértékének folyósításánál is — további rendel­kezésig — alkalmazni kell. 2. Kisiparos az általa elvállalt munkákat, illető­leg azoknak egy részéi nem adhatja alvállalatba. 3. A kisiparos az építőipari munkákat az Építés­ügyi Minisztérium által a Könnyűipari Minisztérium bevonásával kiadott egységárak alapján köteles el­számolni. 4. Tanácsi keretből történő mezőgazdasági épít­kezés — ha azt a területileg illetékes tanácsi, vagy a körzetben dolgozó állami, vagy szövetkezeti épnő­szerv nem tudja vállalni — 20.000 Ft értékhatárig kisiparosnak is kiadható. 5. Az építőipari és karbantartó szövetkezetek mind tagjaiknak, mind alkalmazott munkásaiknak — az általuk végzett munkáért — az építőipar részére megállapított munkabéreket kötelesek fizetni és az érvényes teljesítmény-normákat és egyéb műszaki előírásokat kötelesek alkalmazni. Az ilymódon meg­állapított munkabéreket az évi zárszámadásig a szövetkezet semmiféle címen nem növelheti. 6. Az építőipari szövetkezetek főfeledata a lakos­ság építési és tatarozási igényeinek kielégítése. A szövetkezetek építőipari munkákat: a) a lakosság részére értékhatárra tekintet nélkül; b) más szövetkezetek részére 100.000 Ft érték­határig; c) állami szervek részére felújítási, tatarozási és új építési munkákat szabadkapacitásuk terhére 50.000 Ft értékhatárig felügyeleti hatóságuk en­gedélye alapján végezhetnek. 7. A szövetkezetek állami (közületi) és társadalmi szerv részére csak az állami építőipari vállalatokra érvényes árak, bérek és normák alapján összeállí­tott, egyszerűsített költségvetés alapján dolgozhat­nak. A költségvetést az építtető köteles felülvizs­gálni és jóváhagyni. A jóváhagyott költségvetés hiányában a pénzügyi lebonyolító szervek az építő­ipari" szövetkezetek Vészére nem teljesíthetnek kifize­téseket. Nagy Imre s. k., a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2.111/1954. (IX. 15.) számú határozata a gyermek- és ifjúságvédelem egyes szervezési kérdéseiről. (Nem teljes szöveg.) A Minisztertanács a gyermek- és ifjúságvédelem > feladatainak egységes megoldása érdekében a kö­vetkezőket határozza: I. Általános rendelkezések. 1. A gyámügyi igazgatás főfelügyelete az okta­tásügyi miniszter7 feladata. 2. A gyámhatósági ügykörbe tartozó feladatok el­látásáról elsőfokon a járási (városi, budapesti kerü­leti), másodfokon pedig a megyei (budapesti vá­rosi) tanácsok végrehajtóbizottságának oktatási csoportja, illetőleg osztálya útján kell gondoskodni. 3. A 3 éven aluli, továbbá korhatártól függetle­nül a képezhetetlen fogyatékos és gyógyíthatatlan beteg kiskorúak ellátásának — valamint általában a kiskorúak egészségügyi ellátásának — főfelügye­lete és annak keretében a szükséges intézmények lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom