Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 40. szám

Rendkívüli szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3 A vállalatnál esetleg előforduló kereskedelmi áruk állományát — a tervezési előírásokkal egyezően — az 1 sorba az A/l elemmel (anyagok) együtt kell beállítani. A készletelemekhez az elfekvő (immobil) készleteket is hozzá kell adni. Az eddigi előírások szerint az anyagokat és saját előállítású termékeket elszámoló, illetve terváron kellett az egyes rovatokba beállítani, az ezekhez kapcsoló el számol óárkülönbözet eket, illetve terveltéréseket az egyéb forgóeszközök sorában kellet t feltüntetni. Ez az eljárás megváltozott, mert az anyagok elszámolóárkülönbözetét átlagolva az anyag-, illetve fogyóeszközképdetekhez kell hozzászámítani, míg a terveltérés átlagolt értékét (kezdőzáróösszeg; 2) kell a befejezetlen és félkész termékek, valamint a késztermékek átlagolt összegéhez arányos megosztással hozzászámítani. A terv- és tényszámok helyes egybevetése érdekében figyelembe kell venni a készletekben a normához képest mutatkozó hiányokat, normaalattiságot is. Nem tekinthető ugyanis a forgóeszközcsökkentési terv teljesítésének a forgásnak az a gyorsulása, amely azért állott elő, mert a vállalat a készleteket a normáig nem töltötte fel, vagy nem tudta feltölteni. Az egyes készletelemeknél a normaalattiság címén figyelembe vehető összeget az e) oszlop megfelelő sorának felső kockájába + előjellel kell bevezetni és az átlagkészlet összegéhez hozzáadni. A normaalattiság összegét megkapjuk, ha a d. oszlopban feltüntetett átlagkészleteket a pénzügyi terv X/4 Forgóalapterv 1—6 sorainak a. oszlopába beállított negyedévi forgóalap normatívákkal vetjük egybe. A kertészeti vállalatok kivételével az összes vállalatoknál a normán felüli idényszerű készletek értékét le kell vonni a készletek értékéből. Idényszerű készletnek csak az tekinthető, amelyre a MNB. ilyen címen hitelt folyósított. Az anyag, félkész és befejezetlen termékeknél a korrekció alkalmazása kötelező, késztermékeknél normaalattiság címén korrekciót figyelembe venni nem kell. Ingatlankezelő vállalatoknál az űrlap 1—3 sorát kell csak kitölteni. Anyagkészletként csakis a műhely részére vásárolt új anyagokat szabad tekintetbe venni (bontási anyagok kiszűrendők). Az egyéb forgóeszközök d) rovatába a kintlevőségek összegét a forgalmiadó nélkül figyelembevett negyedév eleji és negyedév végi állományok állagában kell beállítani. A levonandó forgalmi adó összeglét az adóelszámclási számla (456) egyenlege mutatja. Az átlagolást a készletek átlagolásához hasonló módon kell elvégezni. Amenyiben a szállítók számláin a negyedév végén tartozik egyenleg mutatkozik, azt ugyancsak átlagolni kell és a kintlevőségek összegéhez hozzászámítani. Az űrlap f) oszlopába a d) oszlopba beállított átlagkészletek értéke az e) oszlop korrekciójával helyesbítve kerül. A g) oszlopba a bázis időszak napokban kifejezett forgási idő adatait a forgóeszközcsokkentési terv c) hasábjából másoljuk át. A g) oszloptól kezdve csak a 6., 7. és 8. sor kitöltése kötelező, azonban a fejlettebb vállalatok részére az irányító tanács az 1—5 sorokra vonatkozóan a részletes kitöltést is előírhatja. A h) oszlop ez alkalommal üresen marad, mert a vállalatok az I. negyedévben nem töltötték ki a forgóeszköz csökkentési terv terje'sítési űrlapot. Az i) oszlopba a tárgynegyedévre megtervezett forgási sebességet napokban kifejezve kell beállítani a forgóeszközesökkentési terv d) oszlopából. A j) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévre kiszámított tényleges forgási időt napokban kifejezve. Ezt a mutatószámot az egeys készletelemekre vonatkozóan megkapjuk, ha az f) oszlop összegét szorozzuk 90-el és elosztjuk az É. sor f) rovatába beállított értékesítés összegével. A számítást egytizedes pontossággal kell elvégezni. A k) és 1) oszlopokba a tervtől es az m) és n) oszlopokba a bázisidaszaktól való forgási idő eltűréseket vezetjük be egytizedes pontossággal a fejrovatban megadott képlet alapján. A viszonylagos forgóeszközcsökkentés és növekedés összegét a bázishoz viszonyítva olyképen számítjuk ki, hogy csökkenés esetén a tárgynegyedévi értékesítés (É f. rovat) összegét szorozzuk a bázis?.al szemben elért forgási idő csökkenésével (m) és osztjuk 90-el. Növekedés esetében a tárgynegyedévi értékesítés (É/f) összegét az n. rovatban feltüntetett eltéréssel szorozzuk és osztjuk 90-el. A vállalat forgóeszközcsökkentési tervének túlteljesítését, vagy attól való lemaradását a tervezett (i) és a tényleges (j) forgási időnek egybevetésével állapíthatjuk meg. — A forgási időnek a tervvel és a .bázissal szemben jelentkező változását százalékban is ki kell mutatni. Az űrlap 9. sorában a megadott képlet szerint számítjuk ki a százalékokat. Fontos feladat, hogy a forgóeszközcsökkentési terv teljesítése című űrlap kitöltése után okvetlenül ellenőrizzék a viszonylagos forgóeszközcsökkentés, ill. növekedés kiszámított összegeinek helyességét. Az ellenőrző számításokat elegendő a végösszeggel (8. sor) elvégezni. Ez a következőképen történik: 1. Kiszámítjuk a viszonyítási alapban (értékesítési forgalomban) mennyi a változás százaléka a bázishoz viszonyítva. A kiszám'lás módja: tényszám szorozva lOO-al és osztva a bázissal. 2. Az így kapott százalékkal beszorozzuk a 8. sorban levő Forgóeszközök összesen bázis adatát (c), és meglátjuk mennyi forgóeszközünk lehetne akkor, ha a forgóeszközök ugyanolyan mértékben változnának (emelkednének, vagy csökkennének), m'nl az értékesítési forgalom. 3. Az így kapott értéket egybevetjük a tárgynegyedév tényszámával (8. sor d) rovat) és megláthatjuk azt, hogy mennyivel magasabb, vagy alacsonyabb a tárgynegyedév összes forgóeszközeinek értéke, mint az előző pontban kiszámított érték. Ez a különbözet jelenti a viszonylagos forgóeszközcsökkenést, vagy emelkedést, aminek meg kell egyeznie a 8. sor, o), illetve p) rovatában kimutatott összeggel. Amennyiben eltérés mutatkozik, azt meg kell keresni, mert a számításban hiba van. III. Teljesítményi költségek elszámolása. A melléklet kitöltése a 20/1954. VKGM. számú utasítás szerint történik, csak az üzemi eredmény megállapítása (Helyi Tanácsok Közlönye. 1954. ápr. 13. szám, 5. old., 7. bekezdés) módosul a következőképen: A 25. sorban kiszámított Teljes teljesítményi érték forgalmi adó nélküli összege és a 23. sorban szereplő teljesítményi költségek különbözete adja a 24 a) — b) sorba beállítandó eredményt. III/2. sz. melléklet. Különféle költségek alakulása A melléklet e részében az I. félévre vonatkozólag költségnemenként kell feltüntetni a különféle kötségek ala kulását. Ezen űrlap kitöltése a különféle költségek normatíváinak kidolgozásához szükséges. E mellékletben a költségnemek csoportosítása eltér a III. számú kimutatásban feltüntetett csoportosítástól. Ez a csoportosítás nehézséget nem okoz. mert az egyes tételeket a kóltsegnomek számlái s/erirít kell a nyomtatvány megfelelő sorába beállítani. A három csoport öszszesített összegének azonban egyezni kell a 111. Termelési költségek elszámolása c. űrlap 19. sor c. oszlopába bevezetett összeggel. Ágazati elszámolási ív melléklet Az I. n. é. mérlegbeszámoló elkészítése alkalmával ezí a mellékletet a vállalatok nagy része helytelenül töltötte