Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 27. szám

314 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám. melöszövetkezeíektöl a zöldségféléket termelési és szállítási szerződés alapján veszik át. Egyéni termelőktől a zölolségfelvásárlás ezen községekben a földművesszövetkezetek feladata. A földműve sszövetkezetek ezekben a községekben a termelőszövetkezetektől is vásárolhatnak a termelési és szállítási szerződésekben lekötött mennyiségek te'jesítése után fennmaradó készleteikből. b) A földművesszövatkezetek az ország egész területén végezhetnek zöldség- gyümölcsíelvásárlást és bizományi átvételt a termelőktől, a 4. és 5. pontban lerögzített feltételek szerint. c) A konzervipar az alábbi 6 cikket (paradicsom, zöldborsó, zöldbab, uborka, zöld paprika, fejeskáposzta) általában a gyárak körzetében, de legfeljebb a részére kijelölt rayonokban vásárolhat fel és ezen a területen köthet termelési, illetve szállítási szerződéseket állami gazdaságokkal, tsz-ekkel és egyéni termelökkel. A konzervipar zöldövezetekből történő felvásárlásainál köteles tekintettel lenni egyrészt a lakosság friss zöldséggel történő ellátására, másrészt az exportigényekre és csak ezek veszélyeztetése nélkül vásárolhat fel. A konzervipart az ezen felüli zöldségfélékkei a MEZÖKER. vállalatok terveik keretén belül tartoznak ellátni. d) A k'.skereskedelmi vállalatok és valamennyi konyhával rendelkező szerv (üdülő, kórház, üzemi konyha, stb.) részére az ország egész területén biztosítani kell a közvetlen zöldség- gyümölcsfelvásárlás lehetőségét. A felvásárlás biztosítására bármelyik termelőszektorral (egyéni termelők, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok), vagy földművesszövetkezettel szállítási szerződést köthetnek. A jelen pontban érintett szerveknek a felvásárlási feladatokat a meglévő létszámkereten belül kell megoldanick .A felvásárlás fő módszere az árunak a termelő által, illetőleg — a földműves-szövetkezeteklől történt felvásárlás esetében —a földművesszövetkezetek által boltba történő beküldése kell, hogy legyen. A szállítási szerződéseket is ilyen feltétellel kell megkötni. Viszonteladók — a Hámán Kató-téri piacot kivéve — egyéb budapesti piacokon termelőtől zöldség-, gyümölcsféleségeket nem vásárolhatnak. Az ellátás megjavítása érdekében a felvásárlás, áruelosztás és értékesítés jelenlegi túlközpontosított rendszerét meg kell szüntetni. E célból az alábbiakat rendeljük: a) Az állami felvásárló kereskedelem feladatait és irányítását decentralizálni kell, úgy azonban, hogy az ellátásért (tervük teljesítéséért) — Tolna és Zala megye kivételével — továbbra is elsősorban a MEZÖKER vállalatok a felelősek. Tolna és Zala megyében az ellátásért elsősorban a földművesszövetkezetek felelősek. b) A megyei MEZÖKER vállalatok lássák el a nagykereskedelmi értékesítés funkcióját — Zala és Tolna megye kivételével — az ország legjelentősebb helységeiben. Ezeket a helységeket külön utasításban közöljük. Ennek megfelelően végezzék az állami kiskereskedelem, közétkeztetés, a K. II. és egyéb közületek ellátását, valamint kiskereskedelmi szaküzleteken keresztül a közvetlen értékesítést. c) A többi helység ellátását a földművesszövetkezeteken, a kiskereskedelem közvetlen felvásárlásán keresztül és a termelők felhozatalával kell biztosítani. Ennek megszervezése és biztosítása a megyei tanácsok vb. kereskedelmi osztályainak feladata. A földművesszövetkezeíek Budapestre és az ipari városokba irányuló zöldség-gyümölcs felhozatalának biztosítása érdekében következőket rendeljük: 6) Valamennyi földművesszövetkezet végezhet zöldséggyümölcs felvásárlást saját községében. Az exportminőségű cikkeket — mind a kijelölt körzetekben, mind azon kívül — kötelesek az exportfelvásárló szerveknek átadni. Azokban a községekben, ahol MEZÖKER felvásárló nosztrótelep működik, a helyi földművesszövetkezet csak saját elárusító helyeinek ellátására, saját helyi szükségleteinek fedezésére vásárolhat szerződésen felüli zöldség-, gyümölcsféleségeket4 b) A földművesszövetkezetek (illetve egyes esetekben járási központjaik) állami kiskereskedelmi, közétkeztetési és konyhával rendelkező egyéb vállalatok felé közvetlenül is értékesíthetnek zöldség-, gyümölcsféleségeket. A földművesszövetkezetek egymás között ugyancsak szabadon adhatnak és vehetnek zöldség-gyümölcsféleségeket, — kivéve a nosztrósított községekben működő földművesszövetkezetek — olymódon azonban, hogy hosszadalmas és keresztszállítások ne legyenek. c) A földművesszövetkezetek szervezzék meg egyes cikkekben a termelőszövetkezetek, valamint a földművesszövetkezetek keretén belül működő zöldség-gyümölcs szakcsoportok zöldség-gyümölcsféleségednek bizományi értékesítését, továbbá tegyenek kísérletet bizományi értékesítésre egyéni termelőknél is, az egész ország területén. d) Tolna- és Zala megyében a megyei MEZÖKER vállalatok felvásárló és nagykereskedelmi tevékenységét teljes egészében a földművesszövetkezet éknek kell átadni. A két megye ellátásáért és a felvásárlási tevékenységért az átvétel időpontjától elsősorban a SZÖVOSZ felelős. A Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium szakfelügyeletét Tolna- és Zala megyékben a 2003/2/1954. sz. M. T. határozatnak megfelelően látja el. A Tolna és Zala megyei szövetkezeti szervek tevékenységükben kötelesek betartani a Bk. M. Zöldség-Gyümölcsforgalmi Igazgatósága által a SZÖVOSZ meghallgatásával meghatározott felvásárlási árakat, minőségi előírásokat, s kötelesek a szükséges jelentéseket megadni. II. A zöldség és gyümölcsáruk minőségének biztosítása. A minőség javítása, a hiányok és veszteségek csökkentése érdekében a következőket rendeljük: a) A minőség megjavítása érdekében a termelőszektorokat arra kell szorítani, hogy áruikat válogatva, osztályozva, kereskedelmi forgalomra előkészített állapotban adják át a felvásárló szerveknek. Ezért a kevert áruk átvételénél a termelőszektornak az átadott kevert áruktan lévő legalacsonyabb minőségnek megfelelő árat kell kifizetni. Gondoskodni kell arról, hogy a vállalatok széles körben ismertessék az áruátvétel szabályait. b) Az állami felvásárló, kiskereskedelmi és közétkeztetési vállalatok, valamint a földművesszövetkezetek az árufelvásárlásnál és értékesítésnél kötelesek a M. N. O. Sz. szabványokat a legszigorúbban betartani. Azoknál a cikkeknél, amelyeknél jóváhagyott szabvány nincs, kötelesek a felvásárlási és- értékesítési árak kialakításánál a Bk. M.^ Zöldség-Gyümölcsforgalmi Igazgatóság által kiadott bázis szabvány előírásai szerint eljárni. Az értékesítésnél kötelesek a vállalatok a szabványoknak megfelelő osztályozást betartani és az ártáblákon az áru osztályozást feltüntetni. c) Döntő feladat valamennyi felvásárló és értékesítő szerv számára az áru minőségének további javítása, a hiányok és veszteségek csökkentése. E célok elérése érdekében új bérezési rendszerre kell áttérni és ezen keresztül kell anyagilag érdekeltté tenni munkájuk megjavításában a felvásárlótelepek, értékesítő kirendeltségek vezetőit és dolgozóit. Ennek részletes módozatait külön utasításban szabályozzuk. d) Anyagilag érdekeKté kell tenni a közvetlen felvásárlás növelése érdekeben az állami kiskereskedelem, a közétkeztetési egységek és a földművesszövetkezeti boltok vezetőit. Ezért prémiumban kell őket részesíteni, ha a részükre megadott felvásárlási terveket teljesítették, illetve túlteljesítették, valamint romlási veszteségeiket csökkentik és ha a termelő által beküldött árut a nagykereskedelmi átadási árnál olcsóbban vásárolják. ni # Az árkialakítás szabályozása. Az árkia'.akííás rendszerét és módját az alábbiakban szabályozzuk: