Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 8. szám

8. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 95 hivatásos bírái sorából választott négy bíróból és négy pótbíróból áll. (2) A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsa a megyei bíróságok és a budapesti fővárosi bíróság elnökeinek és hívatásos bíráinak, a különbíróságok elnökeinek és hivatásos bíráinak, valamint a Leg­felsőbb Bíróság hivatásos bíráinak fegyelmi ügyei­ben jár el. 57. §. (iy A fegyelmi határozat elilen a fegyelmi eljárás alá vont bíró fellebbezéssel, az ügyész pe­dig óvással élhet. A jogerős fegyelmi határozat el­len a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyminiszter törvényességi óvást emelhet. '(2) A megyei és a fővárosi bíróság mellett mű­ködő fegyelmi tanács által tárgyalt ügyekben má­sodfokon a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsa, a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsa által első­fokon tárgyalt fegyelmi ügyekben pedig másodfo­kon a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése határoz. 58. §. (1) A fegyelmi büntetések a következők: a) feddés, b) megrovás, c) szigorú megrovás. (2) A fegyelmi tanács indítványozhatja a bíró­nak a [örvény által meghatározott módon való visszahívását. 59. §. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg. VII. Fejezet. A bírósági határozatok végrehajtása. 60. §. A jogerős birósági határozatok végrehajtá­sáról az eljárásjogi szabályok értelmében az első­fokon eljárt bíróság köteles gondoskodni. 61. §• (1) Vagyoni kötelezettséget megállapító bí­rósági határozatok végrehajtása a bírósági végre­hajtó faladata. '(2) A bírósági végrehajtók a járásbíróságok, a városi bíróságok, a városi kerületi bíróságok, to­vábbá a megyei bíróságok és a budapesti fővárosi bíróság mellett működnek. A bírósági végrehajtó­kat az igazsáigügyminl-szter nevezi ki; tevékenysé­güket a bíróság elnöke irányítja és ellenőrzi. (3) A bírósági végrehajtónak a bírósági határo­zatok végrehajtásával kapcsolatosan hatáskörében tett intézkedései az állam valamennyi szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelezők. VIII. Fejezet. A közjegyzők. 62. §. A járásbíróságok (városi, városi kerületi bíróságok) mellett a hagyatéki és az eljárásjogi szabálvok által hatáskörükbe utalt egyéb perenki­vüli eljárások intézése, valamint végrendeletek, más okiratok és tanúsítványok készítése, névaláírások és másolatok hitelesítése céljából közjegyzők működ­nek. 63. §. (1) A közjegyző peren-kívüli ügyben hozott határozata a bírósági határozatokkal egyenlő ha­tályú. (2) A közjegyző által készített okirat alapján a jogszabályokban meghatározott esetekben végre­hajtásnak van helye. 64. §. A közjegyzők kinevezése és működésük el­lenőrzése az igazságügymtiniszter hatáskörébe tar­tozik. IX. Fejezet. Vegyes rendelkezések. 65. §. A bíróságnak az a határozata, amellyel va­lamely ügyben hatáskörét vagy hatáskörének hiá­nyát megállapítja, az államigazgatási szervekre és a döntőbizottságokra irányadó. 66. §. (1) A jelen törvény — az alábbi rendelkezé­sekben foglalt kivételektől eltekintve — az 1954. évi febrúár hó 1. napján lép hatályba. (2) A különbíróságokra vonatkozó rendelkező hatálybalépésének idejét és végrehajtásának szabá­lyait a Minisztertanács — az igazságügyminiszter­nek az érdekelt miniszterrel tett együttes előterjesz­tésére — rendelettel állapítja meg. (3) A Minisztertanács állapítja meg a járásbí­róságok (városi, városi kerületi bíróságok) és a megyei bíróságok budapesti (fővárosi bíróság) el­nökeinek és tagjaiinak megválasztására vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének idejét és végrehaj­tásának szabályait is. 67. §. (1) A jelien törvény hatálybalépésével hatá­lyukat vesztik a bírósági szervezetre vonatkozó és a felszabadulás előtt kibocsátott törvények és ren­deletek, így különösen a bírói hatalom gyakorlásá­ról szóló 1869 : IV. törvény, a bírák és bírósági hi­vatalnokok felelősségéről szóló 1871 : VIII. törvény, a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891 : XVII. törvény, a polgári eljárás és az igaz­ságügyi szervezet módosítása tárgyában kibocsá­tott 1925: VIII. törvénynek az igazságügyi szer­vezeti rendelkezésekről szóló III. fejezete és a bírák és ügyészek fegyelmi felelősségéről szóló 1936: 111. törvény. Hatályát veszti továbbá a közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló 1949:11. törvény 10. §-a, a büntető perrendtartásról szóló 1951 : III. törvény 226. §-a, a polgári perrendtartásról szóló 1952: III. törvény 271. §-a, az igazságügyi szerve­zet átalakítása tárgyában kibocsátott 1949. évi 9. sz. törvényerejű rendelet, az igazságügyi szerv-szet­tel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok mó­dosításáról szóló 1950. évi 46. sz. töAényerejü ren­delet, az igazságügyi szervezetre vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 1951. évi 13. sz. törvény­erejű rendelet, a bírósági és állanuigyészségi hiva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom