Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 79. szám

79. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 945 8. §. (1) A kifogásban fel kell tüntetni, hogy az adós milyen jogcímen kifogásolja a követelést, illetőleg annak meghatározott részét. A kifogást indokolni és az eset körülményeihez képest igazolni kell. (2) A Bank megállapíthatja azt az összeget, amelynél kisebb követelés (követelésrész) érvényesítése ellen nem lehet kifogással élni. 9. §. (1) Az adós a kifogást a számláját vezető bankfióknál köteles benyújtani. (2) A Bank a kifogást visszautasítja, ha az tartalmilag vagy alakilag nem felel meg a jelen utasítás rendelkezéseinek vagy a Bank előírásainak. (3) Ha a beszedési megbízás ellen az adós részéről a megállapított határidőn belül kifogás nem érkezik, vagy ha a Bank a kifogást visszautasítja, a Bank a beszedési megbízást teljesíti. (4) Részkifogás esetében a Bank a beszedési megbízást a nem kifogásolt összeg (részösszeg) erejéig teljesíti. (5) A Bank a beszedési megbízás alapján teljesítendő fizetésre az adósnak halasztást engedélyezhet. 10. §. (1) A Bank a megállapított határidőn belül beérkezett és vissza nem utasított kifogásról a hitelezőt értesíti és a kifogás alapján a beszedési megbízás teljesítését — részkifogás esetén a kifogásolt összeg erejéig — függőben tartja. (2) A kifogás folytán felmerült vita elintézésénél követendő eljárást külön rendelkezés szabályozza. 11. §. (1) A beszedési megbízás ellen hem lehet kifogást tenni és a Bank a megbízást az adós előzetes értesítése nélkül teljesíti, ha a) a hitelező a pénzintézetnél benyújtja az adósnak az érvényesített követelés elismerését magábanfoglaló (azonnali) fizetési megbízását, b) az adós a kifogásolási jogról lemondott, c) a kifogást jogszabály, vagy a Bank rendelkezése kizárja. (2) A Bank az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárást korlátozhatja. (3) A Bank a beszedési megbízás teljesítését — az adósok meghatározott körére nézve — az adós kifejezett hozzájárulásától teheti függővé. 12. §. Az adós a beszedési .megbízási rendszerben terhére kiegyenlített, követeléssel kapcsolatos ellenkövetelését (visszáru, minőségi kifogás, stb.) a hitelezővel szemben az elévülési határidőn belül ugyancsak beszedési megbízással (visszinkasszó) érvényesítheti, feltéve, hogy a követelésnek ilyen módon történő beszedését jogszabály, vagy a Bank rendelkezése nem zárja ki. III. Vegyes rendelkezések. 13. §. (1) A jelen utasítás rendelkezéseibe ütköző jelentősebb cselekmény vagy mulasztás esetében — amennyiben az büntető rendelkezés alá nem esik — a Bank értesíti a szabálytalanságot elkövető felügyeleti hatóságát a megtorló intézkedések megtétele végett. A felügyeleti hatóság intézkedéséről a Bankot az értesítés vételétől számított harminc nap alatt tájékoztatja. (2) A Bank az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül alkalmazhatja a 19/1952. (III. 13.) M. T. számú rendelet 18. §-ában, illetőleg a 352—2/1953. (Belügyi Közlöny VL és a Pénzügyi Közlöny 10. szám) P. M. számú utasítás 9. §-ában meghatározott pénzügyi rendszabályokat. 14. §. (1) A Bank egyes közületi szervekre, vagy közület: szervek egyes csoportjaira nézve a jelen utasításban foglalt rendelkezések alól kivételeket állapíthat meg. (2) Amennyiben a számlatulajdonos bankszámláját nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem más pénzintéze t vezeti, a jelen utasításban a Bank hatáskörébe utalt feladatokat a számlavezető pénzintézet gyakorolja a Bank által meghatározott irányelvek szerint. 15. §. (1) A jelen utasítást a Bank hajtja végre. (2) Az utasítás rendelkezései nem érintik a beruhúr/.si jellegű munkálatokkal és szállításokkal kapcsolatos követelések érvényesítésére vonatkozó rendelkezések hatályátj Vörös János s. k., a pénzügyminiszter helyettese, A belkereskedelmi miniszter és a Szövetkezetek Országos Szövetsége Igazgatósága elnöke 69/49/1954. számú együttes utasítása a vásározó részlegek vásárokon való tervszerű megjelenéséről. A vásár- és piaci áruforgalom he'-yes kialakítása megköveteli, hogy a vásározó részlegek a vásárokon és piacokon az eddiginél tervszerűbben jelenjenek meg. Egyes vásárokon és piacokon a vásározó részlegek túlzott, illetőleg nem kellő számban való megjelenése nem áll arányban a vásárok és piacok forgalmával, ili.:tőleg jelentőségével. Ugyanekkor a vásározó részlegeknek nagy távolságra való áruszállítása a vállalatok és földművesszövetkezetek költségszintjét kedvezőtlen mértékben befolyásolta. A vásározó részlegeknek a vásárokon való tervszerűbb megjelenése érdekében az alábbiakat rendeljük: A vásározó részlegek elsősorban saját megyéjük területén lévő vásárokon és piacokon kötelesek megjelenni. A vásározó részlegek szabadnapjaikon szomszédos megyék vásárain és piacain csak abban az esetben jelen-