Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 4. szám

szam. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE A könnyűipari miniszter 3/1954. Kip. M. számú utasítása az új elszámolóárak következtében szükségessé váló készleíátértékelésekről. A 2282/1953. Kip. M. számú utasítás (Helyi Tanácsok Közlönye 1953. december 13-i, 18. szám) intézkedik a tanácsi vállalatok 1954. évben alkalmazandó elszámolóárairól. Az új elszámolóárak kialakítása után a vállalatok készleteit ennek megfelelően át kell értékelni. Az anyagkészleteket az új elszámolóárak alapján az 1S54. január 1-i tényleges készletekre vonatkozólag kell átértékelni, tehát az ebből adódó különbözetek az 1953. évi eredményt nem érinthetik. Az 1954. évi beszerzéseket és felhasználásokat már az új elszámolóárak alkalmazásával kell lekönyvelni. Amenyryiben az 1954. évben az új számolóárak megállapítása előtt beszerzések, vagy felhasználások a régi elszámolóáron kerültek lekönyvelésre, ezeket nem átértékeléssel, hanem helyesbítő könyvelési tételekkel keli korrigálni. A fogyóeszközök közül csak a raktáron lévő fogyóeszközöket kell értékelni, a munkahelyen lévő fogyóeszközöket könyvszerinti értékben kell beállítani. Ezeknek árkülönbözete az 1954. évi fogyóeszköz készletértékkülönbözetekben fog jelentkezni. Azok a vállalatok, amelyek elszámolóár alkalmazására nem kötelezettek, anyagkészleteiknek csak azt a részét é-rltkelik át, amelyeknek 1954. január 1-i tényleges beszerzési ára a könyvekben nyilvántartott bekerülési árnál alacsonyabb. Ebben az esetben az átértékelést az 1954. I. 1-i tényleges beszerzési árra kell elvégezni. A készletek mérlegben szereplő értéke és az új elszámclóárra (tényleges beszerzési árra) átszámított értéke közötti különbözetet készletelemenként csoportosítva a következőképen kell lekönyvelni: Ha valamely készletelemnél az új elszámolóáron számított készletérték a mérlegben szereplő értéknél magasabb, a különbözet összegével a vonatkozó készleíszámlát megterheljük a 4569. „1954. január 1-i elszámolóár és egyéb árkülönbözetek" címen megnyitandó számla elismerése mellett. Ha valamely készletelem új elszámolóáron számított értéke a mérlegben szereplő értéknél alacsonyabb, a különbözet összegével a vonatkozó készletszámlát elismer, jük a 3569. „1954. január 1-i elszámoló és egyéb árkülönbözetek" címen megnyitandó számla egyidejű megterhelésével. ' A 3569. és 4569. alszámlákon jelentkező egyenleg 1954. I. félévében kerül rendezésre. Az erre vonatkozó utasítási a megyei (budapesti, városi) tanácsok VB. pénzügyi osztályain keresztül a Pénzügyminisztérium Tanácsi Főosztálya fogja megadni. A félkész és késztermékeket 1954. január 1-ével csak ebban az esetben kell átértékelni, ha az önköltségük magasabb, mint az 1954 január 1-i forgalmiadó nélküli eladási ár. Ebben az esetben az átértékelés a fergaimiadó nélküli eladási árra történik. Az átértékelés,kiszámítása jelen utasítás mellékletében megadott módon ^ vállalatok által házilag elkészítendő űrlap segítségével történik, amely űrlap az. átértékelés lekönyvelésének bizonylaía és mint .ilyen, dokumentumként megőrzendő. Az átértékeléseknek és azok lekönyvelésének legkésőbb 1954. február 15-ig meg kell lörlénni. A vállalatok fel* ügyletét ellátó megyei (budapesli városi) tanácsok vb. illetékes szakosztályai az átértékelés kiszámítását és lekönyvelését minden vállalatnál ellenőrizzék. Az 1954. évi tervek már az újonnan megáliapitctt árak alkalmazásával készülnek. (Felvilágosítást ad: Erdély Gyula, Budapest, Fő-utca 68., III. em. 303. Telefon: 154—250. 93. mellékállomás.) Csikós Nagy Béla s.,k. könnyűipari miniszterhelyettes. Magyarázat a táblázat kitöltéséhez: A minta szerinti — házilag elkészítendő — táblázat 1—3. sorainak c. rovataiba az egyes készletek 1954. január 1-i könyvszerinti értékét kel beállítani az 1953. évi éves mérleg adatai alapján, figyelembevéve az egyes készletcsoportckra eső elszámolóárkülönbözeteket is. Pl. az 1. sor „Alapanyagok" c) rovatába a Mérleg 16. és 17. sorok e) rovatainak összevont értékét kell beállítani. A 2—8. sorokba a beállítandó összegeknél a Mérleg 18—23. sorainak e) oszlopába beállított összegekből kell kiindulni, mindegyikhez hozzáadva, vagy levonva a 24. sorban feltüntetett elszámolóárkülönbözetekből a megfelelő készleteiemre eső részt. A fogyóeszközök átértékelését csak a raktári készletekre (5. sor) vonatkozólag kell elvégezni, a munkahelyen lévő fogyóeszközöket (6. sor1) változatlanul könyvértékcen kell beállítani, a 6. sorban tehát az e) és f) oszlopokba összeg nem kerülhet. A kereskedelmi áruk átértékelése ugyanolyan módon történik, mint az anyagoké. A d) rovatba beállítandó összegeket úgy kapjuk meg, hogy a leltár szerinti készleteket az újonnan megállapított elszámolóérral is beértékeljük és kiszámítjuk A c) és d) oszlopok különbözetét, ha a könyvérték volt alacsonyabb, az e) oszlopba, ha a könyvérték volt a magasabb, akkor az f) oszlopba kell beállítani. Az e) és f) oszlopokba beállított összegek lekönyvelésére vonatkozólag a táblázat fejrovata ad felvilágosítást. A saját termelésű félkész- és késztermékek átértékelésére csak akkor kerülhet sor, ha azoknak az 1953. évi éves mérlegbe beállított értéke (önköltsége) magasabb, mint az 1954. január 1-én érvényes forgalmiadó nélküli eladási ár. Ez esetben az átértékelést a forgalmiadó nélküli eladási árra kell eszközölni, tehát a mutatkozó különbözetet az f) oszlopba kell beállítani és annak megfelelően lekönyvelni. A táblázat kitöltéséhez bizonylatul az 1953. évi mérleg, valamint a részletes leltárak szolgálnak, amelyeket az új elszámolóárakkal ki kell értékelni és beszorozni.