Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

MÁSODIK RÉSZ. A telekkönyvbe bejegyezhető jogok, és a birtok, mint telekkönyvi bejegyzés alapja. BEVEZETÉS. A telekk. rendelet 63. §-a szerint «ingatlan javakra csak azon jogok kebleztethetnek be vagy jegyeztethetnek elő, melyek törvényes fogalmuknál fogva dologbani jogok, vagy melyek a dologhozi jogok közé tartoznak ugyan, de a telekkönyvbei bejegyzés által meghatározott dologbani jog minőségét nyerhetik.» Habár mind e jogok tárgyalása a magánjogkörébe tartozik, azoknak és az azokra vonatkozó szabályoknak ismerete mégis a telekkönyvi jog megismerésének teljességéhez is tartozik, annál inkább, mivel a rendelet •68. és 69. §-a értelmében a telekkönyvi biró a bejegyzendő jogot, a mint a bemutatott okiratból kitűnik, az érvényesség szempontjából, tehát az anyagi jogszabályok szerint megvizsgálni és elbirálni köteles. Idejárul az is, hogy a 14-8. §. értelmében indítható kitörlési kereset alapja az, hogy a telekkönyv állása az anyagi jogállásnak meg nem felel; •és hogy e szerint a kitörlési kereset elbírálása szintén az anyagi jogszabályok alapúi vétele mellett történik. A vonatkozó doktrínák kimerítő eladásáról e helyütt természetesen nem lehet szó. Be kell érnünk az azok olykép való ismertetésével, hogy e mellett a telekkönyvi ügyek bírósági és ügyviteli helyes ellátása lehetővé váljék. A telekk. rendelet idézett 63. §-a szerint a «dologbani jogok» volnának a telekkönyvi bejegyzés főtárgyai. Az osztrák ptkönyv 308. §-a szerint «dologbani jogok» (odinglicbe Sachenrechte»): a birtok, a tulajdon, a zálog, a szolgalom és az öröklés joga. Mindamellett soha sem volt kétséges, hogy a birtok és az öröklés jogának telekkönyvi bejegyzéséről nem lehet szó.