Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

54 fel, hogy az öröklési igények a kiigazítási perben is megvitathatok és eldöntendők. Újabban a judícatura — úgy látszik — megállapodni kezd abban, hogy kiigazításnak, tüzetesen pedig kiigazítási pernek csak a telekkönyvi felvétel hibás volta miatt van helye és a kiigazítási kereset a helyszínelésnél elkövetett hibák kijavításánál tovább nem terjedhet.1 És ez a jelenlegi törvénykezési állapotnak leginkább megfelel, miután az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-a mindazon kereseteket, a melyek ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jog érvényesítését vagy megszüntetését czélozzák. ide értve a telekkönyvi kitörlési pereket is, a telekkönyvi hatóságoktól mint ilyenektől elvette s a törvényszékek, az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §-ának 2. pontja pedig 400 K érték erejéig a járásbíróságok mint birtokbiróságok hatáskörébe utasította, azt akarván, hogy az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok iránti perekben ne a telekkönyvi hatóságok bíráskodjanak. A kir. Curia 29. számú teljes-ülési döntvénye szerint pedig a telekk. rend. I. r. 3. §-ának 1. pontja alá tartozó, telekkönyv kiigazítását tárgyazó keresetekre az 1881 : LIX. törvényczikk 6. §-a nem alkalmazható és azok ezentúl is a telekkönyvi hatóságok illetőségéhez (hatáskörébe) tartoznak. Ebből azután viszont következik, hogy a telekkönyvi hatóság elé tartozó kitörlési perekbe az ingatlanra vonatkozó dologi jog iránti kérdések megvitatása és eldöntése bele nem vonható.2 A tulajdoni igényeken kívül a telekkönyvi kiigazítás útjára tartozik : c) A zálogbirtoklási igény érvényesítése, ha az ingatlant a zálogbirtokos helyett más, p. o. zálogvisszaváltási joggal bíró személy nevére vették fel, holott tulajdonosnak a zálogbirtokost kellett kitüntetni és a zálogadónak csak zálogvisszaváltási jogát kellett feljegyezni. További kiigazítás iitjára tartozik. (I) Az 1840: XXII. törvényczikk 37. §-a szerint nyert haszonbérleti jogok érvényesítése ,:í mert a helyszínelési Utasítás 56. §-a szerint az ilyen haszonbéres javakat a tulajdonos nevére kellett ugyan felvenni, de a haszonbérleti jog kitüntetésével; ha tehát a helyszíneléskor ez a kitüntetés kimaradt, ezt szintén kiigazítás útján lehetett kieszközölni. Mindezen igények bejelentésénél az eljárás következő : A bejelentések és igazolások írásban vagy szóval terjeszthetők elő ; 1 C. 1878. évi 7416. sz. és 1882. évi 599. sz. Dvtár, r. f. XXII. 72. és új f. III. 72. 2 Z lin s zky e munka második kiadásában (53. s köv. 1.) TravnikA. («Jogt. Közi. 1871. évi 15. sz.). Herczegli (Telekkönyvi rendtartás 43. 1.) és némileg Halm o sy (A telekkönyvi rendszer alapelvei 115. 1.) véleményével is szemben, és Vajkayval (1874. évi «Magyar Themis») egyetértőleg* annak a nézetének ad kifejezést, hogy «a helyszínelés előtt a telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozólag bármi czímen szerzett jogok csak is kiigazítás útján érvényesíthetők)). Az ebbeli érdekes fejtegetések azonban a szövegben előadottaknál fogva rnellőzhetőknek mutatkoztak. 3 Lásd a 40. lap 1. jegyzetét.