Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

44 birtokrészletre nézve történt birtokváltozás, ez a birtokrészietet alábúzzák, és az új birtokos részére nyitott telekjegyzőkönyvbe jegyzik be. Rövid úton, illetőleg egyesség útján el nem intézhető peres viszonyokat az illető birtokrészletnél e szóval: «peres» fel kell jegyezni. A hitelesítés bevégeztével az összes telekkönyvi munkálatok a telekkönyvi irodának adatnak át, amelynek további eljárását az 1855. évi deczember 15-ki rendelet részletesen előadandó határozatai szabályozzák. 4. §. A telekkönyvi intézménynek Erdélyre kiterjesztése végett foganatosított előmunkálatok.1 A telekkönyvi előmunkálatokat Erdélyben hivatalból, bizottmányi helyszínelés útján, adóközségenkint hajtották végre. Az előmunkálatok vezetésére ideiglenes telekkönyvi igazgatóságot állítottak fel. (1. §.) A helyszínelést ideiglenesen felvett közegek teljesítették. (2. §.) Magát az eljárást a rendelet következőleg szabályozza : A hivatalos hirdetésekre rendelt hírlapok útján, esetenkint közhírré tették, hogy a helyszínelés [melyik megyében, székben, vidékben, vagy önálló törvényhatósággal biró városban, és mikor fog kezdődni. (4. §.) A helyszínelésről telekkönyvi jegyzőkönyveket vettek fel, melyeknek szerkesztésére a következő szabályok irányadók: Minden ingatlan vagyonnak be kell a telekkönyvbejegyeztetni, kivéve az Erdélyben még érvényben álló ausztriai általános polgári törvénykönyv 287-ik §-ában megnevezett köz- vagy nyilvános javakat, névszerint országos kő- vagy vasutakat, folyóvizeket és patakokat, közhasználatra szolgáló téreket, utczákat, erdei és mezei diUő-útakat és az oly bányabirtokokat, melyekre nézve törvényszerű bányakönyvek léteznek. Valamely jószághoz vagy más fekvőséghez kapcsolt különös haszonvételek (királyi kisebb javadalmak) telekkönyv tárgyát nem képezik. A menynyiben az ily jogok valamely fekvőséggel oly kapcsolatban állanának, hogy attól elkülönítve sem el nem adhatók, sem meg nem terhelhetők, e körülmény a jegyzőkönyvben kifejezendő. (5. §.) Hogy a hitel-telekköny jövőben az adóföldkönyv rendeltetésének is megfeleljen : a fekvőségek minden egyes birtokrészlet helyrajzi számának, a dülő nevének, a mívelési ág, térfogat, osztály és a tiszta jövedelemnek az adó-földkönyvből való átvételével jegyzendők be. (6. §.) A fekvőségek felvételével egyidejűleg történik az azokra vonatkozó birtokjogoknak, a felek által felmutatott vagy hivatalos úton közlött hiteles okmányok, vagy ilyenek nem létében, a tényleges birtoklás alapján való bejegyzése is. (7. §.) A fekvőségek telekkönyvi testekké alakítva jegyzendők be a telek1 1867. nov. 8-án kiadott igazságügyminiszteri rendelet.