Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

3!) Az első kérdésre nézve irányadó volt, hogy a helyszínelés czélja nem a tulajdonjog tisztázásában áll, hanem, hogy a helyszínelés csak a birtoklás alapján való felvételre irányul, és ennélfogva az ingatlant rendszerint a birtokos nevére kell felvenni, azokat pedig, a kik ennek ellenében már a helyszínelés alkalmával tulajdoni igényeket jelentettek be, igényeik érvényesítésével, a majd annak idején tudtul adandó határidőben a telekkönyvi hatósághoz kell utasítani. Ha a birtokos jogczímét okiratokkal mutatta ki, azok másolatait a telekjegyzőkönyvhez kellett csatolni. Ideiglenes birtoklásnál, p. o. zálog-, hajadon- vagy özvegyi jog alapján, az ideiglenes birtoklás czímének kitüntetése mellett az ingatlant a valóságos birtokos, p. o. a zálogba adó, az atya vagy férj hagyatéka nevére vették fel; jogi személyeknél, p. o. egyházak, plébániáknál stb., ezek a jogi személyek (testületek) és nem a birtok ideiglenes birlalói(p. o. papok, tanítók stb.) voltak felveendők. Ha valamely örökhagyó 1853. május 1-je, mint az osztrák polgári törvénykönyv behozatalának napja (Erdélyben szeptember 1-je) előtt halt el, az örökösök által felmutatott osztálylevól alapján, a hagyatékot egyes részei az ekként igazolt örökösök nevére kellett írni; ha ily osztálylevelet fel nem mutattak, vagy az örökjogra nézve kétely támadt, az örökhagyót, illetőleg hagyatékát kellett birtokosul beírni. Az osztrák polgári törvény uralma alatt (1853. május 1-től 1861. július 18-ig) az örökjog átadási okirattal (Einantwortungs-Urkunde) volt igazolandó, az ideiglenes törvénykezési szabályok hatálya alatt (1861. július 18-tól 1869. június l-ig) annak helyét a birtokbizonyítvány pótolta, az 1868: LIV. t.-cz. hatálya alatt a hagyatéki ingatlan átadását rendelő 'végzés volt a felvétel alapja (414., 581. §.); az 1894 : XVI. t.-cz. 72. §-a értelmében pedig hagyaték-átadó végzés alapján történik a felvétel, ilyennek hiányában pedig az ingatlant az örökhagyó tulajdonául kell felvenni. A birtokállás felvételére a kötelező szabályok állanak : A telekjegyzőkönyvbe fel kell venni minden földtért (telket), a mennyiben az magán jogviszonyok alapjául szolgál; tehát közjavak, mint utak, folyók, csatornák, kikötők stb. a felvételnek nem tárgyai.1 Az egyes ingatlanokból külön telekkönyvi jószágtesteket kell alakítani. E tekintetben megkülönböztetendők: a) a nemesi, b) a volt jobbágy- és c) a polgári ingatlanok. I. A nemesi ingatlanok felvételénél a következő szabályok állanak : 1 A vasutak és csatornák telekkönyvezésére az 1S68: I. törvényczikk külön szabályokat állított fel.