Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

30 natosították. A telekkönyv mint új és jelentőségében eléggé fel nem ismert intézmény irányában a lakosság eleinte általában, és sok lielyütt a legújabb időig is határozott közönyt tanúsított. Ezek és még egyéb számos körülmény és befolyás azt eredményezték, hogy a helyszíneléskor készült és illetőleg később átalakított telekjegyzőkönyvek a «hiteltelekkönyv» különben is fokozott követelményeinek többé alig felelnek meg. A telekk. rend. 44. §-a szerint a telekjegyzőkönyvekből készítendő volt «különös betétek') szerkesztése egymagában épen nem elégítheti ki a földhitel, a nemzetgazdaság és a jogbiztonság igényeit; mert az említett körülmények közrehatása alatt a telekjegyzőkönyveknek az lett a főbajuk, hogy a tényleges birtokállapotot hiven fel nem tüntetik és ezzel az állapottal a jogfolytonosságra alapított telekkönyvi eljárás útján összhangzásba sem hozhatók ; ezen a bajon pedig a betéteknek az idézett szakasz szerinti szerkesztése nem segíthet; és elhibázott eljárás is lett volna, az 1875: VII., az 1881 :XL. és XLII. t.-czikkeknél fogva életbe léptetett állandó kataszter által szolgáltatott becses anyagot a betétek szerkesztésénél föl nem használni, annál inkább, mivel úgy nemzetgazdasági, mint állampénzügyi szempontból kívánatos, hogy az adókataszter a telekkönyvvel összhangban vezettessék. Mindamellett a telekk. rendeletek hatálybaléptétől kezdve egészen az 1886. évig a telekkönyvi állapotok javítása tekintetéből — eltekintve némely csekélyebb jelentőségű törvénytől és az 1869. april 8-án kelt szabályrendelettől — alig történt valami. Ekkor azonban a törvényhozás az említett körülmények megfontolása mellett az 1886 : XXIX. t.-czikkben elrendelvén azt, hogy a telekk. rendeletek szerint vezetett telekjegyzőkönyvekből ugyané törvény értelmében telekkönyvi betétek szerkesztendők (1. §.), ezt a szerkesztést akként vette czélba : hogy a betétek adatai a földadókönyv és az állandó kataszter adataival Összhangban legyenek ; hogy az által, hogy a tényleges birtoknak a szerkesztés alkalmával teljesítendő bejegyzésekre a lehetőleg messze terjedő befolyás engedtetik, a betétekben feltüntetett állapot a tényleges birtokállapottal megegyezzék ; hogy a megszűnt vagy hatálytalanokká vált és a nyilvánkönyv áttekinthetőségét nehezítő bejegyzések a betétekből kihagyassanak; hogy a telekjegyzőkönyvek hiányai pótoltassanak és az azokban előforduló hibás bejegyzések helyesbíttessenek; és hogy mindezeknél fogva oly nyilvánkönyv készíttessék, a mely a tényleges állapot és a betétek állapota közötti összhang a jövőre való fentartásának is biztosítékát nyújtsa. A telekkönyvi betétek szerkesztése az említett törvény és az ennek végrehajtása tárgyában 1888. évi 9178. sz. a. kiadott Utasítás alapján megindult az 1888. évfolyamán.1 Az ebbeli eljárás az 1886 : XXIX. t.-cz.-nek szá1 A telekkönyvi betétek szerkesztése eddig folyamatba tétetett és rész-