Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

17 míg a jelzáloglevelet a hitelezőnek át nem adta ; és ugyanaz szerzi meg azt a jelzálogjogot, a melyről a hitelező lemondott. Ha pedig a jelzálogjog és a tulajdon egy személyben egyesül, a nélkül, hogy a tulajdonost a követelés is megilletné, a jelzálogjog telekadóssággá változik át.'1 A telekadósságnál fogva annak részére, a kinek javára az ingatlant azzal terhelték, határozott pénzösszeget kell a telekből fizetni.'- A telekadósság fő jellege ennélfogva az, hogy önálló jog. Nem úgy, mint a jelzálogjog, valamely követelés biztosításában, hanem önmagában birja czélját. Ez a czél pedig az, hogy eszközül szolgáljon határozott pénzösszegnek az ingatlanból való megszerzésére, tekintet nélkül arra, vájjon van-e vagy nincs oly személy, a ki annak fizetésére köteles. Végre a járadékadósság oly módon terheli az ingatlant, hogy ebből rendesen visszatérő határidőkben határozott pénzösszeget kell fizetni. Az adósság megváltható ; a megváltás összegét előre meg kell állapítani, és ezt az összeget a telekkönyvben meg kell jelölni. Az egyes szolgáltatásokra a jelzálogi kamatokra, a megváltás összegére, a telekadóssági tőke fizetésére vonatkozó szabályok jönnek alkalmazásba. A megváltás joga a tulajdonost illeti; a hitelezőt'nem lehet azzal a joggal felruházni, hogy a megváltást követelje.3 Maga a telekkönyv a realfolium elvére van alapítva : mindenik telek (birtokrészlet) külön telekkönyvi lapot kap.4 Ez által nincs ugyan kizárva, hogy egy tulajdonos több telkéről egy közös telekkönyvi lapot lehessen vezetni, de csak a mennyiben e miatt zavaroktól nem lehet tartani. Ugyanez az előfeltétele annak is, hogy valamely telek egy másik telekhez alkotórészül hozzájegyeztessék.5 A telekkönyv nyilvánossága nem feltétlen: a telekkönyvet és az okiratgyüjteményt csak az tekintheti meg, a ki «jogosúlt érdeket kimutat, sH Ha a kért bejegyzést valamely akadály gátolja, a telekkönyvi hatóságnak a kérelmet nem kell szükségképen megtagadnia. E helyett megfelelő határidőt tűzhet ki az akadály elhárítására. A kérelem elutasítása ez esetben csak a határidő lejárta után és akkor következik be, ha az akadály elhárítása e közben meg nem történt. Ha a kérelem érdembeli elintézése előtt más bejegyzést kérnek, a mely ugyanazt a jogot érintené : a korábbi 1 Ptkönyv 1168., 1168., 1177. §§. * U. o. 1191. §. •i U. o. 1199—1201. §§. 4 Arról, vájjon ennek az elvnek keresztülvitele be fog-e válni Németországban, a melynek nagy részében (úgy mint nálunk) szerfölött nagy a parcellirozás, már most is kételkednek. Schwarze: D. Deutsche Grundbuchordnung 4. 1. 5 Tkvi. rendt. 3—5. §§. 6 Tkvi rendt. 11. §. ' Zlinszky-lrnlinf): Telekkönyvi jog. VI. kiad. L2