Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Harmadik rész: Az új telekkönyvek vezetését tárgyazó szabályok

184 b) A lejegyzendő részleteknek pontosan és határozottan megjelölve kell lenniök. c) Ha a telekkönyvi birtokrészletből annak csak egy része (p. o. tíz holdból három hold) lenne lejegyzendő, a szétdarabolandó részlet terve (térképe, rajza, vázlata) az új részeknek, azok helyrajzi számainak és térmértékének előadásával felmutatandó. (56. §.) A szétdarabolandó birtokrészlet vázrajzát, a melynek értelmében a szétdarabolást a telekkönyvi térképen is kitüntetik, mint e czélja mellett a bekebelezés alapjául szolgáló okiratot a feleknek és a tanuknak a telekk. rendt. 82. §-a rendeleiének megfelelően alá kell irniok.1 A lejegyzés következtében új onnan alakított birtokrészlet (a mikor telekjegyzőkönyvben foglalt birtokrészlet eldarabolásáról van szó) az előbbi helyrajzi számból és ha négynél nem több részlet keletkezett, betűkből /12 12 \ - stb.l, ha pedig négynél több az új birtokreszlet, arabs számokból v a ' b 12 12 T' ¥ alakított törtszámmal jelölendő meg. Ha betűvel már elosztott számot még egyszer osztunk meg, akkor feltétlenül arabs számokat használunk.2 A telekjegyzőkönyvekben előforduló térmérték tekintetében netán fenforgó nehézségek nem kívánnak valamely kiváló szigort. A telekjegyzőkönyvben felvett térmértékbez kell a szétdarabolásnál alkalmazkodni úgy. hogy a szétdarabolás által keletkezett új birtokrészletek térmértéke összesen kitegye a volt birtokrészlet térmértékét — még akkor is, a mikor a részletek valóságos térmértéke attól különbözik. Szükséges azonban, hogy a vázrajzon tájékozás végett a szomszédos ingatlanok helyrajzi számai is fel legyenek tüntetve, és hogy a törtszámok nevezőiként használt betűsor a szomszédos kisebb helyrajzi számnál kezdődjék és a nagyobb felé haladjon. Másként áll a dolog a telekkönyvi betétek tekintetében, a melyekbe a birtokrészletek alakja, fekvése és térmértéke műszaki felmérés és számítás alapján van felvéve. Ezekre nézve az 1888. évi 3834 számú igazságügym. rendelet szerint a következő szabályok állanak : 1 Fiedler: §A telekkönyvi törvény gyakorlati alkalmazása* és Herczegh : ((Telekkönyvi rendtartás.) (185. 1.) abban a véleményben vannak, hogy a vázrajzot a felek s tanúk által aláíratni nem szükséges. Ellenben H almosy (i. m. 127. h) és Schnierer (i. m. 127. L) a vázrajznak a felek Által leendő aláírását mellőzhetlen feltételként írják elő. És ez a helyes. Az ellenkező a telekkönyvi biztonsággal meg nem egyeztethető visszaélésekre vezethetne ; jelesül ha a szerződésben nincs kellőleg körülírva a felosztás, és a vázrajzban nem az átruházott, hanem a másik rész, a mely amannál jobb, volna lejegyzendőnek feltüntetve stb. Lásd erről bővebben Magay Károly fejtegetéseit az 1874. évi «Jogt. Közi .« <s3. lapján. 2 Lásd az 1854 július 23-án kelt rendelet 48. § át.