Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja
131 ség vagy kártérítés más neme, szóval mily jogviszony annak a jogi alapja ; szükséges azonban, hogy ez a jogalap a bekebelezés alapjául szolgáló ok-r iratban határozottan benfoglaltassék. Kivétel csupán oly okiratoknál van, a melyeknél a törvény teszi feleslegessé a követelés jogalapjának kitételét, a mennyiben a kötelem független az alapul és előzményül szolgáló jogügylettől. Ilyenek a váltók, a kereskedelmi utalványok.1 De épen azért, mert ez csak kivétel, a nálunk ma is fennálló szabály az, hogy a jelzálogjog szerzésének egyik előfeltétele, hogy a követelés jogalapja az okiratban elő legyen adva.2 Az osztrák ptkönyv 449. §-a szerint «nem minden követelés ád a zálogjog megszerzésére czímet. Ez a törvényen, birói Ítéleten, szerződésen vagy a tulajdonos végrendeletén alapszik ;» tehát vagy a jelzálog tulajdonosának önkéntes cselekményén (mint a szerződési és végrendeleti jelzálogjognál), vagy törvényen, vagy birói Ítéleten. Ezekre né zve megjegyzendő, bogy a) Szerződési jelzálogjognál a személyek cselekvőképességére, úgy a jogügylet érvényére vonatkozólag az e részben általában érvényes magánjogi szabályok szolgálnak zsinórmértékül.3 Az okirat kellékeiről a következő részben lesz szó. E helyütt azonban meg kell jegyezni, hogy a telekk. rendelet csak a jelzálogjog bekeblezésnél követi az osztrák ptkönyvnek azt az elvét, mely szerint a jelzálogjog szerzéséhez is szerzési czím szükséges — a mely a szerződési jelzálogjognál abból állana, hogy a tulajdonos a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzését megengedi. A telekk. rendelet "ugyanis megengedi «a követelés előjegyzését" lejárt követelésekről szóló adóslevélre, kereskedelmi és iparkönyvekből lejárt követelések iránt készített számlakivonatokra (88. §.). A telekk. rend. tehát a jelzálogjog előjegyzésénél egészen eltekint a jelzálogjog czímének, anyagi jogalapjának kellékétől, és a jelzálogjog előjegyzését a követelés biztosítására szánt intézkedésnek tekinti a végrehajtási jog értelmében, olyannyira, hogy a végrehajtási törvénynek ama rendelkezései, a melyek pénzbeli követelésnek telekkönyvezett ingatlanokkal való biztosítására vonatkoznak, a gyakorlatban majdnem feleslegesek.4 b) Végrendeleti elzálogosítást a törvény épen úgy nem 1 Telekk. rend. 88 §. A bejegyzett kereskedők könyvkivonatai alapján szintén megengedi a telekk. rend. a jelzálogjog előjegyzését az alapul szolgáló jogügylet felemlítése nélkül. 2 Az osztrák telekkönyvi törvény már a «causa debendix megjelölését nem kívánja. Lásd Exner i. m. 135. lap. :í Osztr. ptkv. 450. §. 4 Az osztrák telekk. törvény nemcsak a jelzálogjog bekebelezésénél kívánja meg a tulajdonosnak a jog bejegyzésébe való beleegyezését, hanem a jelzálogjog előjegyzését is csak akkor engedi meg, ha úgy a követelés, «mint a jelzálogjoghoz való jogalap okiratilag eléggé igazolva van» (32., 36. §,). A magyar Terv. 855. §-a szerint szintén szükséges a jelzálogjog jogügylet útján való szerzéséhez, "hogy a tulajdonos pénzkövetelés biztosítása végett engedje meg a jelzálogjog telekkönyvi bekeblezését». 9*
