Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

89 az, a mely egyszeri használat által nem semmisül meg, habár a használat által minőségéből vagy értékéből veszt is.1 4. Megbecsülhető dolgok, a melyeknek értéke más dolgokkal való összehasonlítás által a forgalom végett meghatározható. Ellenben azokat a dolgokat, a melyeknek értékét forgalomban levő más dolgokkal való egybehasonlítás által meghatározni nem lebet, meg nem becsülhető dolgoknak nevezzük.'2 5. Helyettesíthető dolgok, a melyeket más ugyanily nemű dolgokkal helyettesíteni lehet; ezek között kiváló szerepet játszik a pénz. Dolgok, a melyek e minőséggel nem bírnak, nem helyettesíthető dolgoknak neveztetnek/' 6. Feloszthatók azok a dolgok, a melyek lényegök sérelme és értékök nevezetes csökkenése nélkül több önálló egészszé alakíthatók át. Ha a dolog, a melynek alkotó része volt, az elválasztás által más minőséget nyer, akkor a dolog nem tartozik a feloszthatók sorába. Ennek szem előtt tartásával a be nem épített telek rendszerint felosztható ; másrészt az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-ának rendelkezései annak figyelembe vételén alapulnak, hogy a csekélyebb értékű vagy területű ingatlanok gazdasági kihasználásuk veszélyeztetése és értékök aránytalan csökkentése nélkül a természetben nem, hanem csak az érettök befolyt vételár alakjában oszthatók fel. A természetben való felosztás ellenkezője az eszményi felosztás, a melynél fogva maga a dolog egészben marad, és arra a részeseket csak bizonyos, az egészre vonatkozó hányadokban meghatározott részek illetik. Ily esetben a részesek között közösség támad. 4, §. ( Dologbaniii 'l és «dologhozi» jogok. A dologi jog (dingliches Sachenrecht, jus in re, a mely a telekk. rend. 63. §-a szerint a telekkönyvi bejegyzések főtárgya), valamely dolog felett közvetlen jogos uralmat alapít meg, a melyet a jogosított személy 1 Azért némelyek a dolgoknál értékvesztő «abnützbare» fokozatot is állítanak fel, vagyis oly dolgokat különböztetnek meg, a melyek nem egyszeri, hanem folytonos használat által enyésznek el. így Windscheid i. m. I. k. 384. lap. 2 Osztrák polg. törvényköny 303. §. 3 A helyettesíthető dolgokat gyakran az elhasználható dolgokkal zavarják össze, a minek oka főleg az, hogy az elhasználható dolgokat a forgalomban helyettesíthetőknek tekintik, a mi azonban megfordítva nem áll. V. ö. Windscheid i. m. 387. lap. 4 Az újabb törvényhozás «dologbani» jog helyett «dologi jog» elnevezését használja. így az 1881 : LIX. tcz. 6., az 1881 : LX. tcz. 168. §-a. A jelen munka további folyamán szintén ezzel fogjuk helyettesíteni a magyartalan «dologbani» jog kifejezését.