Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

2. A római jog befolyása az örökösödési jog fejlődésére. Oans. Das Erbrecht in weltgeschichtlicher Entwickelung ül. kötet. Savigny. Gesichte des römischer Rechts im Mittelalter II. kötet. Stobbe. Gesichte der deutschen Rechtsquellen. Sohm. Die deutsche Rechtsentwickelung (Zeitschrift für das privát und öffentliche Eecht der gegenwart, herausgegeben v. Grünhut II. kötet.) Wenzel. Egyetemes európai jogtörténet. Hajnik. Egyetemes európai jogtörténet. Walter. Deutsche Rechtsgeschichte II. kötet. Zoepfl* Deutsche Rechtsgeschichte III. kötet. Tóth LŐrincz. A magyar örökösödési jog szelleme (akadémiai értesitő I. kötet.) Mittermayer. System des gemeinen deutschen Privatrechts II. kötet. Beseler. System des deutschen Privatrechts. Wáchter. Würtenbergisches Privatrechts I. kötet. Wasserschleben. Das Princip der Erbfolge nach deutschen und verwandten Rechten. Zachariae. Handbuch des franz. Civilrechts. Herausgegebenen von Puchelt I. kötet. Bauerbrand. Institutionen des französischen Civilrechts. Paraquiü. Französische Gesetzgebung II. bürgerliches Recht. Stabel. Die Institutionen des französischen Civilrechts. I. A római birodalom helyén megtelepült germán törzsek, mint láttuk, saját jogukat honosították meg és fejlesztették. De a germán jog mellett a római jog sem veszett el teljesen, csak szunnyadott az, hogy a szenvedett sérelmeket kipihenve, felébredésekor hatalmának egész teljével lépjen ismét a világ elé. A középkor legtöbb államaiban jelentékeny nyomai vannak a római jogintézmények és elveknek, maguknak az egész germán népeknek s még inkább az azok államaiban élő római polgároknak törvényeiben. Még nagyobb mérvben jelentkeznek a római jog nyomai az úgynevezett román népeknél, jelesül: Olaszországban, Spanyolországban, Portugálban és Francziaország déli részeiben, elannyira, hogy mellette alig-alig