Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 82 — nézve találunk ily sajátlagos kivételt, mennyiben a nagyszülék az oldalrokonokkal együtt vannak az öröklésre hivatva 1)- Végre több törvények szerint a szülék öröklési joga által volt feltételezve, hogy az elhúnyt gyermek házkozösségben élt-e vélök, vagy ki volt elégitve ? mennyiben oly esetben, ha a kielégités már megtörtént, a kielégitett gyermek után az atya és az anya, ha azonban a kielégités még nem történt meg, a házközösségben élő többi testvérek örökösödtek 2). A távolabbi oldal-rokonok öröklésénél a képviseleti jog tekintetében is voltak eltérések, mennyiben némely törvények szerint az örökösödés eme neménél a képviseleti jog helyt foglalt, mások szerint nem3). Továbbá némely törvények szerint az. örökösödésre a vagyon eredete is befolyással birt; mennyiben kimondatott, hogy a vagyon oda száll vissza, a honnan származott4). b) Mint a frankoknál igen elterjedt, sajátlagosság érdemel emlitést az a sok helyütt divott szabály is, hogy gyermekek nem létében, az oldalrokonok kizárásával, a házastársak örököltek egymás után 5). ccmtingerit mori unum e fratribus, alii fratres divident substantiam suam inter se mater non. Et sic si omnes moriantur mater postmodum omnium béres erit. LWasserschleben i. m. 86 — 87. lap. J) L. Wasserschleben i. m. 122. lap. 2) Ezt tanúsítja a freiburgi J120. évben kelt »Seifbui-gsbrief« 46. §-a, mely szerint: »Si burgensem aut uxorem ejus mori contingerit relictis pueris, postmodum, uno puerorum mortuo altér in bereditatem succedit, nisi prius divisa fuerint bona, tunc aut páter, aut mater haereditatem possidebit. Lásd Wasserschleben i. művében 86. lap. 3) Lásd az erre vonatkozó idézeteket Wasserschleben idézett művében, különösen a 88 és 122. lapokon. 4) így az arlei gebrauch der Statt arle §. 40 szerint »Item in erfeltniss wirt gebraucht zu Arle das alt recht, wess des absterbendes nesten geblut ist, ererbt sein erbgut, sunder acbt zu nemen wo die guter herauskommen. Hasonlólag : a »Handfeste von Freiburg in Uechtelande szerint: Fehlen geschwister oder derén Nachkommen, so entschied in der weiteren Steitenlinie nábe des Grades bei Erbgütern, unter Anwendung des G-rundsatzes »paterna paternis«. L. Wasserschleben i. m. 131. lap. 5) így a régi freiburgi statútumok. §. 2. szerint »Item so zwe Ebe Persobnen ledig zu einandern sich verheurathen, obne einich beding oder gemecnt, und kein kbűndt von Ihnen beiden erboren hinder íme verlast, so erbt die Inn Lében pleibendt Ebepersobn sein abgestorben Ebegemahell In allém liegendem und fahrendem. L. Wasserschleben i. m. 94. lap.