Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 63lésének érdeke volt, mely a fejlődést ez irányban terelte. De nem csak a leendő város érdekének benső ösztöne volt az, mely e fejlődést kivívta, más külső tényezők is járultak ehez. A pápaságnak a császárság, a császárságnak az országos rendurak, az új kultúra naponként érezhetőbbé váló igényeinek az elenyésző régi kultur elemek, s a mindinkább terjedő újabb eszméknek az elavult elvek s intézmények ellen való küzdelme, mind közreműködő tényezők voltak arra, hogy a városok emelkedjenek, fejlődjenek ') s ezzel befolyást nyerve, irányt adjanak a magánjogi eszmék reformjának is. Mert a városok befolyása kiválólag e téren nyilvánult, a birtokviszonyok és a családi jog átalakulása, mely az öröklési jog fejlődését is egészen más irányba terelte, kiválólag a városok s a városi elem fejlődésének és befolyásának tulajdonitható. A német jogok a családfőnek vagyonával való rendelkezést általában megtiltják s jóllehet ugy a szász, mint a svábtükör ismerik az öröklött és a szerzett javak közötti különbséget 2), de ennek sem az öröklési jogra, sem a vagyonnal élők között való rendelkezésére nem volt befolyása, mert a legközelebbi rokonok ellenmondási joga sehol sincs az öröklött vagyonra korlátolva.J) Hogy a törzsvagyon rendszernek e szoros korlátain rés töretett, az első sorban a városi elem befolyásának volt eredménye. A városokban jelentkező nagyobb forgalom s a mindinkább élénkülő ipar fejlődése az ingó vagyon jelentőségét emelte, s ezáltal a földbirtok értékének csökkenését eszközölte. A városokban a törzsvagyon rendszer már kezdettől fogva nem szolgálhatott a politikai szervezet alapjául, mert a városi polgár joga nem a földbirtoktól, hanem a községhez való tartozandóságtól, a városi polgárság elnyerésétől volt feltételezve. A dolog természetéből folyik tehát, hogy a legközelebbi rokonok ellenmondási joga először a városoknál szenvedett korlátolást s pedig kezdetben akként, hogy az kizárólag az öröklött vagy_onra korlátoltatott4) Szerzeményi vagyonnak azon» 1) Held i. m, II. kötet 359—360 lap. 2) Sachsenspiegl II. 43. §. 2. Schwabenspiegl C 194. 3) Zimerle Das Deutsche Stavnguts system 181. lap. *) Lübisches Statut (1235 évről.) »Vif liberum arbitrium habét impigno^ randi, vendendi, dandi. cuicunque vult, proprietates sibi conquisitarum facultatura. Haereditaria boua i. e. Torfach. Eigen nemo postest impignorare vei dai'e ?ine haeredum convenientia. Y. ö. Zimerle i. m. 184. lap. Magdeb. Rechts mit art