Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 57 — nemcsak a hűbéri javakban, melyekre nézve az a szabály, hogy kizárólag a fiúk örökösödtek, a hübérrel összekötött katonáskoclási kötelezettség és politikai szervezetnél fogva, természetes volt, *) minélfogva csak is rendkivüli esetekben találunk oly hübérekre, melyekben a hűbér úr kivételes engedélyénél fogva a leányág is örökölt,2) hanem a nem hűbér természetű javakban is. A férfiak előjoga az öröklésben nemcsak a lemenők, hanem a felmenőknél is jelentkezik. Számos törvények, úgy különösen a szász tükör szerint is, először az atya örökölt s csak ha az atya nem volt életben, szállott a vagyon az anyára 3). A svábtükör szerint az atya ez előjoga csak a tőlle vagy ágától származott vagyonra korlátoltatott, s csak is ez szállott vissza az atyára 4). Szülék nem létében a testvérekre szállott 5) az örökség, és a szásztükör szerint, ezeknél is megelőzték a fiúk az öröklésben a leányokat, vagyis a fivérek a nővéreket 6). E különbség azonban a városi törvények befolyása folytán utóbb teljesen megszűnt s a testvéreknek nemi különbségre tekintet nélkül, egyenlő öröklési joga állapíttatott meg.7) J) A hűbéri örökösödésre nézve 1. különösen Zoepfl i. m. III. 254. 1. s Be_ selev i. m. 645. s köv. 1. ») L. Zoepfl i. m. HL k. 257. 1. 8) Sachsenspiegl I. 17. §. 1. Stirft die man ane kint, sin vader nimt sin erve, ne heuet hedet vater nicht, it nimt sin mader, mit mereme rechte, dan sin brúder. L. Siegl i. m. 56 1. 212) jegyz. alatt. V. ö. Blunt'schU i. m. 690 lap 15) jegyz. alatt. *) Scbwagenspiegl Cap. 14. »Stirbet tinem vater sein chint, und bat er im gut uz gégében .... und stirbet er ohne wip und one chint, der vater erbet des sunes gut mit rechte, ez mag der brúder nicht érben, noch die svester, daz ez davon, daz ez von dem vater daz ist chammen.« Hasonlóan intézkedik a freizingeni Ruprecht törvénye I. C. 13. V. ö. Zoepfl i. m. III. k. 252. 1. 1) jegyz. a. és Siegl i. m. 57. lap. 5) A hűbéri jog e részben kivételt képez, amennyiben e törvény szerint a testvérek megelőzik az öröklésben a szüléket. L. az erre vonatkozó idézeteket Siegl i. m. művében 58. lap. 6) Sachsenspiegl I. 17. §. 1. »vader unde muder, sűster unde brúder erve nimt de sone and nicht de docter, it ne si dat dar nen sone ne si, so nimt it de dochter. V. ö. Siegl i. m. 59. lap. 7) így a Magdeburgi «Schöffenantheil« szerint »Zu Stadrecht gehen sic (a nővérek) mit den sonen (a fivérekkel) zu gleicher Teylunge.« Hasonlólag intézkedik az Eis. Rechtsbuch I. 12. »Brudir und swestir die sullinglich teil nemen an érbe an eigen und an varinder habe. L. Siegl i. m. 59. lap.