Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 211 — A szerzett vagyonra nézve Verböczy az adomány utján szer­zett és a vett javakat határozottan megkülönbözteti, s az előbbie­ket »bona acquisitia«, az utóbbiakat »bona emtitia«-nak nevezi. ') E megkülönböztetés az örökösödésre nézve gyakorlati jelentőségű volt, mint azt alább látandjuk; az élők között való rendelkezésnél azonban ily jelentősége nem volt, mert minden, bármily czimen nyert, szerzemények egyenlő szabály alá estek: mennyiben ezek felett a tulajdonos teljes rendelkezési szabadsággal birt, míg az ősi javak felett azok birtokosa a jogközösségben lévő rokonok beleegye­zése nélkül intézkedni rendszerint jogositva nem volt. '-) Az ősi javak elidegenítése esetén igen lényeges befolyást gya­koroltak magának az ügyletnek érvényére azok az indokok, me­lyek az elidegenítés alapjául szolgáltak, jelesül megkülönbözteti Verböczy : 1. Az egyszerű átruházást (fassio simplix) vagy is a minden jogszerű indokolás nélkül történt elidegenítést, mely semmi jog­érvénynyel sem bir, és ha visszavonatik, az átruhAzás semmisnek tekintendő 3). 2. Az okszerű átruházást (fassio rationabilis), melyet helyes okok támogattak, p. o. ha az zálogos családi javak kiváltása, hitbér, leány negyed, vagy nászajándék stb. kifizetése végett történt. Ha az ok helyes volt, a fiúnak csak a becsár letétele mellett lehetett az elidegenített javakat magához váltani. Az átruházás tehát néha érvényben maradt, néha nem.4) 3. A szükséges, vagy kényszerű átruházás (fassio necessaria) melyre az illetőt életének vagy szabadságának megmentése, s így a végső szükség kényszeríti p. o. a fejvesztésre ítélt, ki oly felté­tel alatt kegyelmet nyert, hogy ellen felével kiegyezzék, vagy fog­ságba esett, s az eladás által szerzett pénz a váltságdíj lefizetésére volt szükséges. Ily eladás megerőtlenithető nem volt. 5) Tehát összefoglalva a mondottakat: az egyszerű bevallás semmi jogkövetkezménynyel sem bírt; az okszerű nem volt magá­!) Tripartitura I. r. 57. cz. 2) U. o. I. r. 58. cz. 1. §. 3) U. o. I. r. 59. cz. 1. §. «) U. o. I. r. 59. cz. 12. §. V. ö. a 9. §-al. 5) Tripartituin I. r. 59. cz. 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom